Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Oltvai Ferenc: A Makói Földművesszövetkezet iratai a Szegedi Állami Levéltárban: iratok, 1947–1950: 0,05 iratfm. / 110–112. o.

OJtvai Ferenc; vHKÓI FÖLDMOVESSZÖVETKEZET IRATAI A SZEGEDI_ÁLLA_MI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1947-1950. - 0.05 irattm. % A földosztással megszűnt a nagybirtokrendszer. A Föld a magyar nép kezébe került. Az ujgazdák jórószének azonban nem voltak meg a termeléshez szükséges eszközei, vetőmagjuk, sőt tapasztalatai sem. A falvak földhözjuttatottjai igy korán {elismerték a szövetkezésben rejlő lehetőségeket, A kormányzat pedig ugy biztosította a szövetkezést, hogy az egykori földbirtokosok üzemeit és lakóépületeit a földhözjuttatottak és az abból kimaradtak szövetkezeteinek kezelésébe adta át (600/l945. ME az, r. Magy. Közi. 1945, május 18. 10. sz. 1-4. old.) A 131.000/1945. FM számú rendelet kimondta, hogy 1945. december 314g minden olyan községben, ahol a földosztás után szövetkezeti tulajdonba került rizsteíepek és mezőgazdasági ipari üzemek találhatók, lehetővé kell tenni földmüvesszövetkezet megalakulását, 1946 elején pedig létrehozták a FOK-ot (Földművesszövetkezetek Országos Központja), melynek feladata a rohamosan fejlődő földmű vessz öv etkozeü mozgalom egységbe fogása volt, Alapvetően azuíá/i az 1947. évi XL te, határozta meg a földmüvesszövetkezetek működését. Céljuk, az előbb idézett törvény alapján kiadott rendeletek szerint az volt, hogy a tagok tulajdonában levő, vagy általuk bérelt ingaüanokon segítsék elő a tervszerű mezőgazdasági termelést, működjenek közre a gépi müvelés megszervezésében és a termelési szerződések megkötésében, gondoskodjanak a termeléshez szükséges beszerzésekről, dolgozzák fel a mezőgazdasági termékeket, s üzleteikben a lakosságot is lássák el árucikkekkel, stb. E íeladatok megoldását a NUdmJ* vess<zövetkezetek az alapszabályban Js meghatározott módon szervezhetik meg.A szövetkezet tagjéi

1dolgozó paraszt lehet. A szöveüíezet tág lehetőséget kap az üzleü tevékenység folytatására: vetőmagvak, termények. íenyész-, haszon-, és hizóállatok. baromfi, takarmány, gépek, szerszámok, növőnyvédőszerek, vas, fa, textil, bőr. vegyi és üvegáruk, műtrágya, épitő és tüzelő- é" üzemanyagok beszerzésére, eladására, gazdasági gépek bérbeadására stb. A szövetkezet szervei a következők 2 ^ a) Közgyűlés b» Tagértekezlet C) igazgatóság d) Felügyelőbizottság. A földmivesszövetkezeteket egy-egy megye területén a Mezőgazdasági Szövetkezetek Központja, (MSZK) 1947. Június 1 után pedig a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSzK) kiren* deltségei fogták össze, 1949, május 20461 pedig a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzÖVOSz) alá tartoztak. (8000/l948, Korm, sz. r. M. Közi. Rend, Tára 1948. augusztus 13. 182, sz. 17711776. old. és a 122.000/1948. KSZM r. M. Közi. Rend, Tára 1948. november 7. 247. az. 23762383, old.) A szövetkezetek fő tevékenysége már 1950 előtt is az áruforgalom lebonyolítása volt. Két irányú forgalmat bonyolítanak le: egyrészt begyűjtik és felvásárolják a falu mezőgazdasági áru-* termelését és ezeket a városi iakosság ellátására és az ipar szükségleteinek kielégítésére továbbítják, másrészt a falusi lakosságot látták el ipari fogyasztási cikkekkel. 2. A Makói Föidmivesszövetkezet tevékenységét Makón és a város határában folytatta. Szervezetét és működését csak az 1947. évtől ismerjük, de nagyságára következtethetünk abból, hogy 1949-1950 táján taglétszámát már 10 000-re akarta felemelni ós központjában 1949-ben már 44 alkalmazottja volt. Az ügyvezetőn.adminisztrátorokon; ügyintézőkön kivül liszt, sertés, hagyma, felvásárlói, termelőszövetkezeti felelősei, és gabona osztálya volt Tevékenységét részleteiben az 1949., 4950. évi igazgatósági ölési jegyzökönyvekből ismerjük, A városban és a határban ekkor már 10 boltja volt. Legelőgazdálkodást, juhtenyésztést folytatott, baromfitelepet. 140