Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Baranya Margit: Baja Város Termelési Bizottságának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1949: 11,5 iratfm. / 97–101. o.

Baranya M * í | \t i BA

JA VAROS TERMELÉSI B1ZOTTSÁ6ÁNAK IRATAI, A PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN* Iratok 4945-1949. - 11,5 iratlm. 1. A felszabadulást követő időszakban nagy feladat voit a háború által ronbadöntött ország újjáépítése, a szétzilált mezőgazdaság íalpraállitása, A nemzeti érdek és a földműves lakosság egyéni gazdasági érdeke egyaránt a mezőgazdasági munka sürgős megszervezését követelte. Rendkívül fontos volt tehát, hogy a háborútól sújtott országban föld ne maradjon megmüveletlenül.* A termelés folytonossága és zavartalan menetének biztosítása, valamint a termelés színvonalának emelése érdekében* a földművelésügyi miniszter 30 300/1945, sz», 1945 januárjában megjelent rendelete elrendelte, hogy a községek elöljárósága gazdasági elöljáró, mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával, a járási (vármegyei) gazdasági felügyelő irányítása mellett haladéktalanul szervesze meg a termelési munkaterv kidolgozását. A földművelésügyi miniszter felhívta az említett szerveket, hogy vegyék kezükbe a kezdeményezést és sürgősen alakítsák meg a termelési bizottságokat. Ez még Is történt az ország egész területén. E községi bizottságok munkájában r&szt vettek a mezőgazdasági szakbizottságok, a gazdasági munkásképviselet tagjai, a gazdasági felügyelőség vezetője, valamint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok delegáltjai. Ez utóbblak a Nemzeti Bízottság Javaslata alapján működtek a termelési bizottságokban. A földmüvelésügyi miniszter fenti számú rendelete meghatározta a termelési és munkaterv elkészítésének irányelveit is, A tervet mindenütt a helyi viszonyok alapján kellett elkészíteni Rendkívül fontos volt a megművelésre váró földterület, a rendelkezésre álló erőforrások - igaerő. gépek, vetőmagkészlet és kézi munkaerő, stb. - reális számbavétele. A. községi termelési bizottság a járási termelési bízottságnak tartozott jelentést tenni, ha valahol akár vető magból, emberi, gépi vagy igás munkaerőből hiány, illetve a saját termőterület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkozott A.z eredményes termelést ut csak a kölcsönös segítség alapján lehetett biztosítani. A\ rendelet előírta, hogy minden községben a termelési bizottság -- a rendelkezésre álló munkaerő célszerű és leggazdaságosabb kihasználása érdekében - az elvégzendő munkák sorrendjéről termelési naptárt is tartozik összeállítani. Mivel a 30 300/1945. ME számú rendelet alapján összeállított bizottságok összetétele és általában a rendelet végrehajtása nem felelt meg a rendelet intencióinak, 1945 októbarébén a 22 500/1945. FM számú rendelettel megyei termelési biztosokat neveüítek ki. valamint újjáalakították és többfokuvá tették a termelési bizottságok rendszerét: községi Járási, városi és megyei termelési bizottságokat hoztak létre, A városi bizottságok ezek után kiterjesztett Jogkörrel irányították a mezőgazdaságot, munkájuk során mindenütt alkalmazkodva a helyi adottságokhoz a termelési tervek kidolgozásánál. A városi bizottságok hatáskörébe részleteiben a következő feladatok ellátása tartozott; a) a vetőmag, üzemanyag, műtrágya, védekezőszerek, stb. biztosítása, valamint elosztása. b) a kéz£% gépi és igamunkaerő igénybevétele és szétosztása, c) az ipari növénytermelés szervezése és biztosítása. d) a kötelező ipari növénytermelés ellenőrzése, e) javaslat a megyei termelési bizottsághoz a kötelező termesztés alóli felmentés, ^ vagy a területi arány csökkentése tárgyában. Az ismertetés 1. ponUához a szerkesztés során igen jelentős mértékben használtuk íel Páhi Ferenc a Csongrád városi termelési bizottság ismertetése kapcsán a szervtipusra vonatkozóan feldolgozott anyagát (Szerk.) 97