Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - Szedő Antal: Ismerjük meg a Tanácsköztársaság történetének tanulságait / 3–6. o.

#

deníajta klzsákmányolókkalv és megteremteni az igazi egyenlőséget az igazi szabadsagok a tes^ véri népek nemzetköziségét* 1919 márciusa

r ami alnéptömegek hangulatát rorradalmi tettvágyát bátorságát illeti nem különbözött 4848 márciusától, de különbözött abban, hogy; volt munkásosztály* volta* ha az úttörő munka nehézségeivel és óhataüan tévedéseiv^^rz^K^^-ée forratfalmi marxista pártja* különbözött abban* hogy a tömegeknek elegük volt az ősztrözsás forrad alom igérejeibői, de tényeiből is, a Szentgáíy féle tiszti különítményekből* a MOV^bót az Ébredő" Magyarokbó^melyek mind az úgynevezett őszirózsás íorradalom idején alakultak meg, hogy azután a Horthy korszak* ban csak folytassák azt amit már 1919 januárjában vagy még előbb megkezdték* Mert ahogy igaz azv hogy a Tanácsköztársaság létrejötte* 133 napig tartó fennállása,, a munkásosztály, a tömegek elszánt akaratán múlott leszámolni a múlttal* megteremteni a kizsákmányolás nélküli társadalmat* <** éppúgy igaz az is, hogy nincs harmadik ut hazánkban sem* vagy szocializmus vagy a fasizmus valamilyen formája, a maga embertipró embertelenségévet a maga vad és értelmetlen kegyetlen* ségével, amint azt 1956 őszén # mindnyájan láthattuk * bebizonyitotta* Tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság alatt követtek el hibákat* hiba volt a két párt egyesülé* sénél ~ bár akkor is voltak szép számmal olyan szociáldemokraták a vezetők között is. ak|k el* iogadták a kommunista célkitűzéseket és elveket s ehhez végig becsületesen tartották magukat -* kellő figyelemben nem részesíteni az árulók tevékenységét hiba volt a földosztás mellőzése vagy * legalábbis csak kivételes esetekben való alkalmazása, hiba volt főleg az ántánjt diktátumainak való engedelmesség* Szlovákiából a győztes seregeknek adott visszahúzódási parancs*. De nem ez volt a jellemző a Tanácsköztársaságra,, Még nagyobb hiba lenne egy történeti jelenséget az elbukás té* nye álapján elítélni, A jellemző az volt hogy közös tulaidonba vette a termelési eszközöket k$sa* Játitotta lényegében véve a nagytőkéseket és a nagybirtokosokat megtette a kezdő lépéseket arra, hogy az addig kiváltságos osztályoknak járó kultúrát a dolgozó tömegek közkincsévé tegye & mindezzel a Szovjetunió után először, megvalósította a proletárdiktatúrát egy középeurópai jelentős ál* Iámban, hisien a mi példánkat is követve jött létre a bajor tanácsköztársaság,, rendült meg a talaj a kapitalizmus lábai alatt nem egy országban Eddig lefojtott alkotóképességek számára nyitott te* ret és lehetőségeket minden téren, véget vetett a régi patópál-mras közigazgatásnak és a tanács* rendszer segítségévet a legszélesebb néptömegekre támaszkodóan, nemcsak a szocialista fórrá* dalom célkitűzéseinek megvalósítása felé tette- meg a döntő, utaMörő lépéseket hanem évszázados elmaradásokat számolt fel. Ezt tette,a levéltárügy térén is aK»R» 33i sz» r jndeletéveV A magyar levéltárügy története ma még nem állhat egész világosan előttünk, hiszen tény anyagát'még nem gyűjtöttük össze* Annyi azonban ma is világos, hogy sajátságos módon eltért sőt elmaradt az európai fejlődéstőt annak dacára, hogy mindig voltak elegendő számmal olyan le* véltárosok, akjk megütötték az általános európai mértéket Hiszen gondoljunk csak arra, hogy a központosítás gondolata már a múlt század végén milyen erővel Jelentkezett Európában, vagy milyen régi a felügyelet intézménye és jogköre a magánlevéltárak leié* Mindénnek nálunk akkoriban nyoma sem volt és hozzátehetjük, azután sem, Éppen ezért forradalmi ugrásnak kell tekintenünk , azt az elgondolást hogj az összes levéltárak tudományos szervezésének egységes vezetését egy megalakítandó Országos Levéltárügyi Tanács veszi át Ennek megalakulásáig a levéltárügyi megbi* zott a Jelenlévő Ntklai Péter kollégánk és az Országos Levéltár vezetője együtt intézik az összes ügyeket A minisztériumok, állami hatóságok, vármegyék, városok levéltárait meghagyta eredeti helyükön, de a vezetők és szakmai képzettséget igénylő állások betöltése csak a levéltárügyi megbízott hozzájárulásával történhetik, A káptalanok és konventek,, valamint.a kulturális intézmények (Nemzeti Múzeum, Akadémia) levéltárait be kellett volna szállítani az Országos Levéltárba, ugyanoda kellett volna örök letétként elhelyezni a történeti értékű családi levéltárakat Könnyű volna ma, <* miután a Szovjetunióban 40 éves tapasztalatok alapján részletekbemenő levéltári jogszabályok Jöttek létre és ezek ismeretében, de tapasztalataink alapján is ma már nem egy kérdésben a 3S» K«Jtt rendelet alkotóiétól eltérő állásponton vagyunk, ** ennek a rendeletnek a hiányosságaira rámutatni Sokkal döntőbb azonban az a körülmény, hogy Központ jött létre és ez a központ igyekezett minél szélesebb területen megvédeni az iratanyagot illetőleg begyűjteni* Az irány tehát teljesen az volt amelyikben a levéltárügy fejlődése 1945 után haladt és mi sem természetesebb, mint hogy minden* ezen a jogszabályon alapuló intézkedést a fasiszta uralom azon* nal hatálytalanított Itt sincs harmadik ut Még ha nem is minden tőkés államban annyira szétfolyó 4