Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - Szedő Antal: Ismerjük meg a Tanácsköztársaság történetének tanulságait / 3–6. o.

Szedő Antal: SZÍVLE LJÜK MEG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉNEK TANULSÁGAIT 4959. március 25fén a magyar levéltárosok ünnepi ülésen emlékez­tek meg a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójáról, A Levéltár rak Országos Központjának, az MSZMP levéltári szervezetének, és a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének közős ren­dezésében a Szakszervezet Puskin-utcai székházának dísztermében, kultúrműsorral összekötött ülés meleg ünneplésben részesítette az el­nökségben helyet foglaló Niklai Pétert, a Tanácsköztársaság levéltár­ügyi megbíz ottláU és a megbízott irodájának egykori munkatársál özv. Pálinkás Lajosnét As ünnepi ülésen részt vettek a budapesti levéltári dolgozók,vidéki levéltárvezetők és számos meghívott vendég, A meg* nyitó és az üdvözlések elhangzása után Szedő Antal a Levéltárak Or­szágos Központjának vezetője mondotta el ünnepi beszédét: Kedves Elvtársak ! Kedves Kartársak ! A Tanácsköztársaság emlékének megünneplésére ültünk össze ma és miután ebből az al­kalomból már nem egy, ennél az ünneplésnél nagyobb Jelentőségű országosabb jellegű ünnepség is lezajlott, megállapíthatjuk, hogy ezek az ünnepségek olyan lelkesedéssel, a dolgozó tömegek olyan megmozdulásával Járnak, hogy itt szinte nem is a 40, évforduló megünnepléséről van már szó, hanem a Magyar Tanácsköztársaság valódi jelentőségének felismeréséről, eddig nem ismert tényanyagának a felfedezők lelkesedésével történő feltárásáról és arról a revelácíóról, hogy tu­lajdonképpen az, amit akkor a magyar munkásosztály, az alighogy megszületett párt a paraszt­ság az értelmiség tettrekész együttműködésével, bátran megkezdett, azt ma mi tisztes eredmé* nyékre visszatekintve, nagyon kedvező körülmények között a győzelem biztos reményében visz­szük a befejezés, a kommunizmus társadalmi rendszere felé. A kedvező körülményeknek legbiz­tosabb záloga az, hogy ma nem az akkori polgári Lengyelország, polgári Csehszlovákia közbe­eső területével amugyis tőlünk leválasztott az intervenciós és fehér hadseregekkel élethalálhar­cot vívó Szovjetunió a szövetségesünk, hanem a 7 éves terv hatalmas perspektíváit bizton meg­valósító Szovjetunió, melynek területéről az első mesterséges holdakat és az első mesterséges bolygót küldték a szovjet tudósok világűrbéli útjukra. És ez az önmagában is hatalmas Szovjetunió ma egy 900 milliós béketábor élén áll és minket a baráti, a szocialista államok gyűrűje vesz kö­rül* így az évíordulót nemcsak hazánkban ünnepeljük, ünnepel a szocialista tábor, Sjőt a kapitalista országokban működő testvérpártok is* Maga a Tanácsköztársaság története eleven cáfolat arra a rágalomra, hogy Magyarorszá­gon a szocializmus importcikk, a magyar munkás, paraszt és értelmiségi egyszerűen, termesze* ténél fogva nem lehet kollektív, nem lehet híve a szocializmusnak, A társadalom a gazdasági alap­nak megfelelően nálunk is átment a fejlődés különböző, egymást követő fokozatain. Nálunk is meg­volt a XVI. században Dózsa György vezette erőteljes parasztfelkelés, a XVJH. században a Mar­tinovics féle szöveücezés, a polgári forradalmaknak, ez az előíutára, 1848-ban és 1918 őszén a polgári forradalom. Aki csak félig-meddig belelapozott a levéltárakban szunnyadozó fasciculusok* ba és meghallotta a magyar paraszt évszázados siralmait vágyakozását a valamikor megvolt sza­badság után, a föld birtoklása után. a céhlegényeknek, a bányászoknak lázongásait, a születő és kifejlődő gyáripar proletárjai egyre harcosabb ütközeteinek zaját és ugyanakkor ha csak gyerek­fejjel is megérte a Tanácsköztársaság rövid 133 napját az tanú lehet arra, hogy akkor mindenki ugy érezte; eljött végre a lehetőség az évszázados könnyeket letörölni, leszámolni végre a min­3

Next

/
Thumbnails
Contents