Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Ferenc: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Vas megye közigazgatásának és iratkezelésének története és szervezete az abszolutizmus korában / 50–62. o.

A római számos irattári jelen kivül sok esetben még egy nagybetűs jelet is viseltek az iratok, mely a római számos tárgyú kútfőn belüL egy még szükitettebb tárgyi csoportot jelöl. így alakultak egy római számos íascron belül alcsoportok pl.; XII. A), XH„ B), XII. C), XII. D) stb. csoportok* s az irattározás az egyes alcsoportokon belül a legelőször kapott iktatószámok rendjében történik, ami természetesen minden csoporton illetőleg alcsoporton belül erősen foghíjassá válik. E rendszer alapján némely járásban több mint 200 fajta kis ügycsoport is keletkezik, melyeknek felsorolása helyszűke miatt, de azért sem lehetséges, mert a római számon túli beosztásban legtöbb helyen meglehetős önkényesség mutatkozik. Hogy mégis egy példát közöljek, a Xffi-as kútfő általában A, B. C„ D nagybetűs alcsoportokra oszlik, melyeken belül A a bírósági peresügyeket, B toloncügyeket, C úrbéri kárpótlási ügyöket, D telekkönyvi ügyeket tartalmaz. Természetesen ez sem általános beosztás, s vannak olyan járások, amelyek az alcsoportok alakítását olyfoku túlzásba viszik, hogy egy római számos kútfőn belül az abc összes betűit igénybe veszik az alcsoportok képzésénél, ami természetesen azt eredményezi, hogy évente egy alcsoportban alig fordul elő 2-3 ügydarab, s megnehezedik az áttekinthetőség. C) Irattári rendszer Talán egyrészt ez a helyzet, másrészt az a tény, hogy a bírósági irattári rendszer is római számos kutfős szerkezetű, vezettek ahhoz a meggondoláshoz, hogy rendezni kell országosan a kérdést ti rendezés a Landesregierungsblatt für das Königreich Ungarn 4855. I, Abt Nr. 57. szám alatt jelent meg (433. pJ a bel- és igazságügyminisztérium közös rendeleteként «Hivatalutasitás a vegyes és politikai járási és szolgabírói hivatalok számára* cimen. £ rendelet talán a legkimeritőbb az összes korabéli rendeletek között, szinte túlságosan is megmagyaráz mindent Első fejezetének első szakasza* a szolgálati állomások betöltéséről és megürüléséről*, második szakasza <a járási (szolgabírói) hivatali személyzet hivatali kötelességeiről* szól, •* Ezután a második fejezet négy szakaszban kizárólag a hivatali ügyvitel szabályozását foglalja össze» «A járási szolgabírói hivatalok ügyrendtartása* cimen. Az utasítás tagolódása a következő : • Első szaki A benyujtvány jegyző-( iktató-) könyvről. Második szak: Az ügykezelésről általában, s az ügydarabok kiosztásáról és kidolgozásáról. Harmadik szak; Az elintézések letisztázásáról és kézbesítéséről. Negyedik szak: Az irattárról.* (462. p.) Érdemes lenne bővebben foglalkozni az egész rendelettel, de helyszűke miatt most csak a Negyedik szak lehet érdekes, mely az irattározás uj végleges rendjét ismerteti; ^ <445, § A politikai irományok rendszerint (449. §) osztályokba lajstromoztatnak, mellyek a tárgyak szerint alakitvák s a bírósági irattártóli megkülönböztetés_végett nagy latin betűkkel Játvák el. (462. p.) 446. § Amennyiben a már fönnálló irattári szerkezetek lényeges háboritásaí nélkül eszközölhető, a politikai ügyiratokra nézve következő irattári osztályok alakitandók: A: Törvényügyek és szabályrendeletek; B; Szolgálaü és személyzeti ügyek; C '- Katonai ügyek ; D: Egyházi és iskolaügyek; E; Egészségügyek, szegény-ügy, Jótékony intézetek és inségügyek; F ; Földmivelési, bányászati, erdészeti és vadászati ügyek; G: Kereskedelmi és iparügyek; H : U> és más építészeti ügyek (amennyiben azok a D, E, F és G alatt nem fordulnak elő) ; I; Rendőrség, amennyiben a tárgy már az E, F, G és H alá nem tartozik; 57