Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szovjet levéltári útmutatók / 218–221. o.

tatóba a még élő művészek fondjait is felvették, ti. ha már a levéltár őrzi azokat. Ezeknek használata, kutatása azonban még az illető művész külön engedélyéhez van kötve. Felvették az útmutatóba azokat a londokat is, amelyeket a levéltár a legutóbbi években vett lel de amelyek még nem kerültek feldolgozásra (rendezés, leltározás, stb.). Nagyon megkönnyíti a kutatók munkáját az, hogy felsorolják az útmutatóban a levelezőket, vagyis azokat a szemé- • lyeket, akiknek leveleit az egyes művészek fondjaiban őrzik. Áz értekezlet felszólalói bírálták X. G, Sznitko cikkét (Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról - LH 1958. 1-2. sz.), amely a CGAU korábbi útmutatójával foglalkozva leszögezte, hogy kár a levelezők neveit felsorolni, ehelyett, célravezetőbb, ha a levelek tartalmát tárják lel. Az értekezlet felszólalói szerint ez helytelen vélemény. A szemé­lyes levelezés tárgya ul rendkívül sokrétű, nem lehet hát az útmutatóban «feltárni a tartal­mát*, ugy mint pi. a hivatali ügyiratokét Az útmutatók egyik legfőbb eleme éppen a k?velezők neve, ez nagyobb segítség minden más adatnál. Sznitko azt is kifogásolta, hogy a CGAU ko­rábbi útmutatójában az e^yes személyek (tfondképzöki) életrajzi adatai nem elég részlete­sek. Ezzel kapcsolatban az értekezletnek az az álláspontja, hogy az útmutató nem enciklopé­dia, elég ha a legszükségesebb adatokat mondja meg. Egyik felszólaló azt kívánta, hogy a személyek adatai közt a születésnek és elhalálo­zásnak nemcsak évét, de hónapját és napját is közölje az útmutató. Az értekezleten az az ál­láspont alakult ki, hogy csak a íontosabb személyek esetében célszerű ez. nem minden eset­ben. Ugyanígy jár el különben a Nagy Szovjet Enciklopédia is. Az is elhangzott hogy a művészek tevékenységi körét pontosabban meg kell jelölni* Nem elég tehát az, hogy valaki festő, hanem meg kell mondani azt is pl., hogy akadémiai ta­nár és könyvillusztrátor. Énekeseknek a hangját közelebbről meg kell jelölni, (tenor, basszus stb,). Mondják meg a művészek esetében azt is, hogy melyik művészeti irányzathoz, csoport­hoz tartozott Vita folyt arról a kérdésről, hogyan kell az anyagot az útmutatón belül csoportosítani, művészeti ágak szerint külön-külön fejezetben, vagy lexikonszerűen a művészek családnevé­nek kezdőbetűi szerint A kötet szerkesztője az utóbbi mellett foglalt állást Hangsúlyozta egyéb­ként a többi felmerült vitás kérdésre vonatkoztatva, hogy Jiem kell feltétlenül uniformizálna Áz értekezlet összegezve a vita eredményeit megállapította, hogy a CGAU uj útmutatója magas szinvonalat, ért el és jói használható segédlet lesz a kutatók kezében, T T T A Moszkvai Terület (megye) Levéltári Igazgatósága mellett működő tudományos tanács megvitata a Terület Történeti Levéltára útmutatójának tervezetét. Az útmutató összeáüitását 4945-ben kezdték el első változata már közel tíz éve készen lett, de különböző okokból ak­kor nem adták ki, 195&*ban kezdtek vele újra foglalkozni. Anyagát funkcionális-tematikai elv szerint csoportosították. Mint a szovjet levéltári útmutatóknál általában szokásos, a levéltár fondjaí közül csak a fontosabbak kerülnek részletes tárgyalásra, a többit csak annotált felso­rolásban közlik Az egytípusú londokat nem egyenként jellemzik, hanem csoportosan. A kötet névmutatóját nem annotálják, hanem un. «süket» névmutató az. Ez azt jelenti, hogy az illető személynek csak a családnevét és másik két nevének kezdőbetűit adják meg, majd utána azoknak az oldalaknak számát, ahol a név előfordul- A tervezet szerint földrajzi mutató nem készül a kötethez^ mert a legtöbb vidéken székelő szerv nevében amúgy is benne van a szék­hely megjelölése. Felvetődött a vita során az a gondolat hogy^ha egy-egy londképző történetének van iro­dalma, akkor felesleges elismételni az útmutatóban a fond történeti adatait. Ezt a nézetet elve­tették Egyik felszólaló azt vitatta, hogy az Ideiglenes Kormány korszakának iratai az Októberi Forradalom levéltárában helyezendők el, A februári forradalom után uL számos uj hivatal ke­220

Next

/
Thumbnails
Contents