Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.
Hosszú évek folyamán az ország tudományos intézményéi közül az állami levéltárak dokumentumanyagainak felhasználására a történeti kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények történelmi fakultásainak professzorai, előadói, és aspiránsai fordítottak a legnagyobb figyelmet Az utóbbi időben az állami levéltárakban megfigyelhető a szovjet tudomány más területein : a ttlozófia, közgazdaságtan, jogtudomány, nyelv és irodalom, geológia stb. terén dolgozó kutatók jelentős növekedése is. A levéltári intézmények intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy erősitsék az állami levéltárak szoros tudományos kapcsolatát nemcsak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi intézetével, hanem a többi akadémiai tudományos kiiiai<Untéz etekkel, a mü* szaki és tervezőtntézményékkel Is. Az uj rendelet aláhúzza ezeknek az intézkedéseknek a szükségességét, M kell itt mutatni arra a mély elvi különbségre, ami a szovjet állami levéltárak és levéltárosok szerepe és a kapitalista országok levéltárainak ós levéltárosainak szerepe között van a rendelkezésükre álló dokumentumanyagok felhasználása terén, A szovjet törvényhozás pontosan leírja a dokumontumanyagoknak a szovjet állam érdekében, annak gazdasági fejlődése, tudománya, ós kultúrája, és ezzel együtt az egész szovjet nép érdekében történő felhasználását A Szovjetunióban az össznépi tulajdonná nyilvánított dokumentumanyagok a népet szolgálják. A Szovjetunió állami levéltárai főként a szovjet hivatalok, társadalmi szervezetek, vállalatok és különböző tudományos-kutató intézetek képviselőit szolgálják ki. A levéltár a kapitalista országokban a kapitalistákat, az uralkodó osztályokat - a Szovjetunióban a népet szolgálja. Az uj rendelet világos útmutatást ad a levéltárügy elmélete és gyakorlata legfontosabb kérdésének megoldásához - a Szovjetunió állami levéltári fondjában megőrzendő dokumentumanyag állományának meghatározásához, és a megsemmisítendő anyagok kiválogatásához. Aláhúzza az 1919. évi «A levéltári ügyiratok megőrzéséről és megsemmisítéséről* cimü lenini dekrétum alapját képező szervezési elv szilárdságát a levéltári szervek vezető, döntő szerepéről e munka terén. A szovjet levéltártan tagadja a burzsoá archivisztika képviselői által propagált Jenkínsen íogalmazta elvet amely szerint iaz ügyvezető lehet az egyetlen felelős saját dokumentumainak kiválogatásánál és megsemmisítésénél,* Az uj rendelet erről a következőket mondja: tAz Állami Levéltári Fond dokumentumanyagal tudományos és gyakorlati értékével kapcsolatos kérdések eldöntése a Belügyminisztérium Levéltári Főigazgatósága, valamint a köztársasági és helyi levéltári szervek feladata.* Elvi szempontból fontos a selejtező bizottságok feladatainak az 1958. évi rendeletben adotí meghatározása, A levéltári szervek az utóbbi időkig a selejtező bizottságok feladatát a megsemmisítendő dokumentumanyagok kiválasztásával azonosították, s nem állították eléjük közvetlen konkrét feladatként az állami levéltárakban állandó megőrzésre kerülő dokumentumanyagok kiválasztását A selejtező bizottságoknak a nem megőrzendő anyag feltárását célzó egyoldalú tevékenysége elhomályosította a selejtező bizottságok alapvető feladatát, ~ a tudományos és gyakorlati értéket képviselő, állandóan megőrzendő anyagok épségének biztosítását Ez sok esetben - különösen a hivatalok irattáraiban -- értékes dokumentumok megsemmisítéséhez vezetett Arz'uj rendelet a Selejtező bizottságok feladatát elsősorban az állandóan megőrzendő anyagok kiválasztásánalt^iadáíáfoan határozza neg, s ezután beszél a megsemmisítendő anyagik Meghatározásáról. Ugyanígy fogalmazza meg- a-központi selejtezési ellenőrző-bizottság, $ ű ; köztápáasági és egyéb levéltári szervek mellett működő selejtezési ellenőrző bizottságok feladatát E bizottságokat a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja dokumentumanyagai megőrzésre való megtartásával és a meg nem őrzendő dokumentumanyagok megsemmisítésével kapcsolatos kérdések megvizsgálása céljából hozzák létre 208