Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Vörös Károly: A magyar levéltárosképzés jelenlegi rendszerének kialakítása / 156–159. o.

A levéltáros szakképzés elérendő szintjeit külön és részletesen kellene meghatároznia arra speciálisan alkalmas bizottságnak, általános célként azt lehetne megjelölni, hogy a képzés bevégeztével a levéltáros rendelkezzék az illető szakkal összefüggő tudományágak legmagasabb szintű müveléséhez szükséges ismeretekkel* Az ismeretanyag elsajátítása illetve az erről való objektív meggyőződés módszere mindkét rokon általában négy vonalon futna; irodalom bibliográfiai alapján történő tanulmányozásával és ennek konzultációk alapján történő megfelelő irányításával és ellenőrzésével*^ szemináriumszerű gyakorlatok utján; «* írásbeli szaktanulmányok készítésével, •-- és a levéltáros szűkebb értelemben vett levéltári munkájának s as ennek során megoldandó feladatoknak olyan megválasztásával, hogy annak elvégzése egyszersmind szükségképpen az ehhez szükséges ismereteknek megfelelő elsajátítását is bizonyítsa. Az anyag elsajátíttatására irányuló e módszerek aránya a két fokozaton természetesen különböznék egymástól- az alapképzésben több lenne a kollektív, szemináriumszerü gyakorlat és a konzultáció, - a szakképzésben a hangsúly fokozottan az egyéni képzésre tevődnék át. Az alapképzéssel szemben a szakképzésben nagyobb helyet foglalna el az egyénenkénti foglalkozás; esetleg - az aspiránsképzéshez hasonlóan - lehetséges lenne a szakképzésben résztvevők számára egyénileg vagy kisebb csoportonként egjfrw&gy nagy tapasztalatú levéltári szakember személyében megfelelő vezető kijelölése. A fentiéiben ismertetett vitajavaslat azt is hangsúlyozta, hogy a képzés anyagának összeállítását, a konzultációk és gyakorlatok vezetését a képzés eredményeinek elbírálását a magyar levéltárügy jelenlegi személyi állománya el tudja látni, A képzés kidolgozandó tematikája és tananyaga elősegítheti a megírandó levéltári kézikönyv munkálatait is„ Végül a képzés ilyen formájának állandósulása esetén az előadói gárda és az elsajátítandó ismeretanyag is állandósulván, mindezt távolabbi perspektívában kész alapul szolgálhat egy esetleg később megteremtendő Történeti Levéltári Intézet számára is* A Kollégium 4958 tavaszán két ülésében igen részletesen foglalkozott a képzés kérdésével. Elvben s általában helyesnek találta a levéltárosképzés kétfokuságára vonatkozó fejtegetéseket, kimondotta azonban, hogy gyakorla tilag az alapképzés megszervezését tartja legsürgetőbbnek, a súlyt tehát ennek kidolgozására kell fektetni, mégpedig ugy, hogy a képzés nemcsak a jövendő levéltáros utánpótlásra (tehát a próbaszolgálatos gyakornokokra), hanem a levéltárakban már alkalmazott, hosszabb szakmai gyakorlattal illetve bizonyos szakmai ismeretekkel azonban még nem rendelkező dolgozókra is kiterjesztendő, A bizottság által, nagyjából az előadói tervezette! egybevágóan kialakított javaslatokkal egyetértve, a Levéltári Osztály tehát a képzés céljául azt tü?te ki, hogy annak tartama alatt a résztvevőknek meg kell szerezniök a levéltári munka megjelelő ellátásához szükséges a) latin, b) német nyelvi, - valamint c) latin, d) német és e) magyar paleográfiai ismereteket; - és megfelelő alapképzettségre kell szer; tenniök, I) a történeti segédtudományokban, g) a levéltártanban, h) a jogi alapismeretekben, i) a magyar közigazgatás- és hivataltörténetben,, *> továbbá k) levéltár történeti, 1) államigazgatása m). közgazdasági, n) levéltárig azgatási ismeretekben. Alapvonalaiban meg kell ismer niök ezenkívül o) a külföldi államok levéltári szervezetét, - és mindezekkel párhuzamosan, p) megfelelő ismereteket kell szerezniök a marxizmus-leninizmus köréből is. A fölsorolt ismeretanyag elsajátítása az a-b) pont esetében központilag készített tanterv alapján történő szemináriumszerü nyelvtanulás, a a*-e) pont esetében központilag irányított szemináriumszerü iratolvasás, az í"p) pontok esetében központilag összeállított Jegyzetek, Illetve programok alapján meghatározott szakirodalom konzultációkkal irányított egyéni tanulmányozása utján kell, hogy történjék. A képzés keretében átveendő ismeretanyag a bizottság számítása szerint 2 év alatt öszszesen 1920 órában sajátítható el, Ebből a gyakorlati jellegű tárgyak oktatására (nyelvi ismeretek és iratolvasás) a bizottság a két év alatt összesen 320 óra tényleges gyakorlatot javasol, az ezekre való felkészülésre pedig további 320 órát számított Az elméleti tárgyak elsajátítására 458