Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.
c) Iratanyag kiegészítésére szolgáló mikrofil mezés Nem csupán a központi levéltárak készítettek anyagkiegószitő mikrofilmezési terveket: a francia és jugoszláv megyei levéltárak különösképpen arra törekszenek, hogyigy gyarapítsák saját fondjaikat. £ területen Franciaországban igen nagy erőfeszítések történtek. A következő ülés során visszátérünk még erre* d) Bibliográfiai adatfelvétel Több ország levéltára megvalósította a helyi kiadványok bibliográfiai felvételezését (Hessen és RaJna-ífalz, Hollandia, Svájc). Rodéziában. valamint a Mauritius-szigeteken a levéltár *Bibliographical Series»-t (bibliográfiai sorozatot) ad ki. Ezt a felvételt némely esetben (például a francia megyei levéltárakban) összefoglaló katalógus egészíti ki, cédulákon csoportosítva mindazt ami a kerület helységei szempontjából ér* dekes lehet, akár a levéltári leltárakban, akár - eseüeg - a levéltárosok által már feltárt dokumentumokban (különösképpen Eure, Gers, Seine-etrMarne). C" Hogyan támogatják a levéltárak a tájtörténetet A levéltárak nem érik be azzal, hogy a kutatók táj- és helytörténeti kutatásait megkönynyitsék, hanem mindinkább azon fáradoznak, hogy a közönség érdeklődését kiterjesszék és ráirányítsák a terület-történetre, a «Heimatsgeschichte»-re. Ebben a távlatban kejl szemjélnünk a területi és helyi levéltárak által rendezett nagyszámú kiállítást megannyi országban, melyeknek látogatottsága különösképpen a második világháború óta -erősen meg növekedett (Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Nagybritannia* Románia, Svájc.) Egyszer magában a levéltárban rendezik a kiállítást másszor a levéltár tevékeny közreműködésével, valamely múzeumban* némelykor a kiállítás helye a vidék egyik községe, máskor pedig vándorkiállításról van szó: a levéltárai? ragaszkodnak hozzá, hogy a helyi vonatkozású eseményekre emlékező megnyilatkozásokban részt kérjenek. Hogy még inkább ráirányítsák a figyelmet a levéltár szolgálataira a nemzeti terület történetének valamennyi vonatkozásában, egyes országok, mint Jugoszlávia és Lengyelország igen nagy sikerrel rendeztek <Levé|tári Napokat*, amelyek a helyi Jellegű kiállitások tömeges látogatását eredményezték. Igen sokan ugy gondolják, hogy a nép érdeklődését már gyermekkortól kezdve a hely* történeti emlékekre kell irányítani, a nemzeti történelem keretében: éppen ezért is szerveztek néhány év óta több írancia megyei levéltárban s néhány angol county levéltárában (nevezetesen Eősex-ben) nevelésügyi szolgálatot (népművelési osztályt). Ugyané meggondolástól vezetve, a levéltárosok helytörténeti tanfolyamokat tartanak a jövő oktatásügyi alkalmazottai (tanárai) számára. Ez a munka Franciaországban már igen nagymultu, aholis ez az oktatási mód kötelezővé vált A háború óta hasonló gyakorlatot honosítottak meg Luxemburgban és Svájcban. Másutt a levéltárosok időről-időre nyilvános beszám olókat tartanak a heíytörténeí eseményeiről (Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország. Románia), sőt rádió- és televiziósközvetitéseken vesznek részt (Románia, Barcelona). Végül ismételten különösen ki kell emelnünk a német levéltáraknak a helytörténet művelésében (fejlesztésében) játszott szerepét: a wiesbadeni levéltárban például megalakult a «Landes-