Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

C * Ruhatár és irattáska ellenőrzés Viszonylag ujkeletü fejlődést hozott a legtöbb nagy levéltárnak az az intézkedése, amellyel a kutatók kényelmére ruhatárat létesítettek és azt az iratvédelemre való tekintettel kötelezővé tették. Á német szövetségi levéltárak. Franciaország, Olaszország, Luxemburg. Venezuela nem rendelkeznek ruhatárral, ezzel szemben azonban ez kötelező Ausztráliában, Ausztriában, Csehszlovák kiában, Dániában, Düsseldorfban:, Portugáliában azonban ezek az országok engedélyezik, hogy á kutatók táskát és aktatáskát tartsanak maguknál. Ezekkel ellentétben az irattáska leadása kötelező akár a ^ruhatárban, akár a kapusnál, akár a teremfelügyelőnél, számos ország esetében: Belgium. Görögország, Lengyelország; Magyar, ország, több német tartomány, Spanyolország, Svédország, valamint a főbb jugoszláv levéltárák* Több országban, ahol nincs ez a kötelezettség, megkívánják a táska kinyitását és ellenőrzését az olvasóteremből való távozáskor (Ausztria, Rajna-Vesztfália). Párizsban a terem bejáratához állított őr elveszi belépéskor a kutatók igazolványait, távozáskor ezt az igazolványt viaszaadja, nekik, miután megvizsgálta aktatáskájuk, mappájuk vagy dossziéjuk (irat-rendezőjük) tartalmát s távozási jegyet nyújt át nekik, amelyet a levéltár kapusának kezéhez kell leadniofc D * íratok ellenőrzésének k ü 1 ö n r é l e módjai Ha a. személyek ellenőrzés én ele rendszabályai viszonylag áttekinthetők is, az iratokét maga . az igényelt tételek tömege nehezíti meg. Az elv a legtöbb országban az. hogy a teremfelügy eletet ellátó levéltáros (vagy a technikai személyzet) ellenőrzi az iratokat kiadás előtt és után (Ausztria. Baden-Vürtíemberg, Bajorország, Dánia, Jugoszláyia, Luxemburg, Portugália, Románia) vagy legalább a visszahelyezés előtt (Lengyelország, Rajna-Wesztlálfca), De még ilyenkor is kétséges, hogy egy teljes és rendszeres ellenőrzés megvalósítható minden esetbea Ezért a szurópróbához folyamodnak, akár az iratkiadás előtt és után (Finnország, Svédország), akár a reponálás Qlőtt (Alsó-Szászország, Franciaország, Hessen, Hollandia, Spanyolország, Svájc), akár csak a. legbecsesebb iratok esetében (NDK). Magyarországon valamennyi iratot íapszáraoznak kiadás előtt és ellenőrzik visszadás után; de az igazgató eltérhet ettől a formaságtól kollégák, akadémikusok, a Történettudományi Intézet munkatársai, egyetemi tanárok stb. esetében ,,,; ilyenkor megelégszenek a visszaadott dokumentumok szurópróbázásával. Más módszereket is alkalmaznak: ilyen a levéltáros láttamozása kutatás után (Belgium), A kikölcsönzött, iratok jelzet alapján való nyilvántartása (Párizs, Rajna-Píalz) vagy a kölcsönzések jegyzékbetoglalása (Belgium, Párizs, Rajna-Y/esztíália stb. ...) ugyancsak biztosihatják az utólagos ellenőrzést Romániában a kikölcsönzött iratokhoz egy lapot fűznek, amelyre a kutató nevét, a dátumot és a jelzetei irják rá (ezt a módszert alkalmazza több könyvtár, a Vatikán, a Velencei Mareiana-fcönyvlíár* a Szent Márk székesegyház káptalani könyvtára). Párizsban biztonsági okokból egy bizonyos számú sorozatot a legbecsesebbek között tartogatnak, ezeket az iratokat csakis egy erre a célra rendszeresített asztalon, a kutatótermi felügyelő közvetlen ellenőrzése alatt lehet kutatni. Másrészt óvatossági meggondolásokból, a sok 'fP esetet tartalmazó sorozatokat (Oklevelek Tára, történelmi emlékek, egyházi emlékek), kivonták az eredetiben kutatható állagok közül, s elvben csakis mikrofilm utján való kutatásukat engedélyezik. E ~ Lebélyegzés és lapszámozás A lebélyegzés valamikor szabály volt, A levéltárakban őrzött anyag hatalmas megnövekedése ezt a rendszeres müveletet napjainkban csaknem lehetetlenné teszL Válaszukból kitünőleg ugy látszik, hogy Ausztráliában. Görögországban. Portugáliában és Spanyolországban még mindig szokás73