Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A levéltárak dolgozóinak közreműködése a mezőgazdasági termelőszövetkezeti iratkezelésének megszervezésében és megjavításában / 45–53. o.
Oltva! Ferénoí 4 LEVJ&TÁRAK DOLGOZÓINAK KÖZRE MŰKÖDÉSE ,yfr»... ...i..,i.i ....• ...—...•.... i« l II ..Kii mm. n »iyiiuii itum A MEZŐGAZ DASÁG I TERMELŐSZÖVETKEZ ETEK IRATKBZBUSéNBK MEGSZERVEZÉSÉBEN £S MEGJAVÍTÁSÁBAN* A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy munkát ró az ország dolgozóira* azok között reánk* - levéltárosokra is* Mi magyar levéltárosok a rendelkezésünkre álló eszközök felhasználásával támogatást <-s segítést adunk a termelőszövetkezeteknek és ezzel Is bizonyítani óhaJUuk, hogy egyetértünk a párt és kormány célkitűzéseivel* Erőink megfeszítésével, politikai, ideológiai és szakmai tudásunk felhasználásával sietünk a termelőszövetkezetekben dolgozók * elsősorban az iratok kezelői felé, Szokaüan munkát vállalunk^ levéltárosi tevékenységünk során eddig inkább elletfőriztük a szerveket* átvettük iratalkat és passzív szerepet Játszottunk abban* hogyan is képzik irataikat? Az értékes iratok megőrzése volt számunkra a fontos, ezért kapcsolódtunk be a se* iejtezés munkájába is. A tszwek segítése többet* ujabbat Jelent* Segitséget ugy tudunk adni, ha mi magunk is ismerjük a tsz^ek irátképzését* Ezért előbb a nagyüzemi társasgazdálkodás Jelentőségével* Jelenlegi állásával, majd az iratok ismertetésével és a feladatokkal foglalkozunk* Előrebocsátjuk* hogy munkánk nem terjed ki a kérdés minden részletére. Bőségesebb útmutatást az irodalom ad és ki-ki saját tapasztalatai felhasználásával egészítheti ki szerény munkánkat* Gélünk éppen a kérdés döntően fontos politikai* gazdasági* társadalmi Jelentőségére tekintettel* hogy az ügyet a kötelező szakmai munkánkon túlmenően párt* és társadalmi munkának tekintjük és ehhez képest igy foglalkozunk vele* Tapasztalataink* amelyeket a közelmúltban Békés és Csongrád megyékben szereztünk az. hogy a tszcs4c és a tszrek igénylik is a mi tanácsainkat és szívesen fogadják segítő készségünket* Mezőgazdaságunk fejlődéséről A magyar mezőgazdaság múltbeli fejlődésére a külterjes termelés volt a Jellemző. Magyarországon nagyon lassan alakultak ki a kapitalista bérletgazdaságok, ugyanakkor pL 1870** 1890 között eltelt 20 esztendő alatt a holtkézi birtokok területe megkétszereződött* Ebben az időben 61 uj hltbizomány keletkezett A hitbizományok területe hatszorosára nőtt nagyobb területük volt mint az 5 kh-on aluli* több* mint másfélmillió tőrpeparaszt gazdaságnak* Al hitbizomá* nyoknak az egész mezőgazdaságból való részesedésük és áUagos területük egyedülálló volt az egész világon* A magyar földesúri osztály minden eszközt megragadott nemcsak földbirtokállományának növelésére, hanem annak megkötésére is. Ennek eredményeképpen 1895>ben az ország mezőgazdasági területének egyharmada korlátolt forgalmú (holtkézi hitbizomány) volt A magyar mezőgazdaság birtokelosztása egészségtelenül alakult A gazdaságok 91*7 %-át kitevő 20 holdon aluli kis- és középparaszti gazdaságok összesen 31*6 %-át birtokolták a me* zőgazdaság összterületének* A gazdaságok 8*3 X-át kitevő kulák-; földesúri és egyházi birtokok a mezőgazdasági terület 68*4 X-át foglalták el* „ l, '"**j*."''« '*'i*ll">..<'>"*• »'".1»".*>,*1! X Oltva! Ferenc cikkét a Közalkalmazottak Szakszervezete Levéltári Szakosztályának kezdeményezés sere irta. A cikk megírásához vezető elgondolás ez volt; hogyan segíthetnék a levéltárak, levéltárosok a magyar falu szocialista átalakulását? A felvetett kérdésre szinte önmagától kínálkozott a válasz Í a termelőszövetkezetek iratkezelésének segítésevet Oltvai kartárs a segítés módját igyekszik saját tapasztalatai alapján felvázolntCikkének főbb részeit mint vitacikket közöljük és kérjük levéltáros* valamint irattáros kartársainkat szóljanak hozzá a cikkben felvetett kérdésekhez, hogy a gyakorlatban minél átgondoltabban, alaposabban segíthessük termelőszövetkezeteinket (Szerk*) 45
