Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez / 24–32. o.

íelszámolni a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtésére irányuló, valamint a fasisztaellenes, haladó mozgalmakat, Az ide tartozó perek iratai elsőrendű fontosságúak* éppen azért selejtezésük tilos. A második csoportba sorolhatók a magántulajdon elleni büntettek, mint például a lopás* sikkasztás, csalás, köz- vagy magánokirat hamisítás, adócsalás, orgazdaság, pénzhamisítás, hüfc« len kezelés, vaiutaügyek stb. Ezek az ügyek a Horthy korszak társadalmi életére igen jellemzőek, mégis tömegességüknél lógva egyenként érdektelenné válnak s csak a Jelentősebb ügyek érdemelnek figyelmet* A harmadik csoportba sorolhatók az emberi együttélés általános szabályainak megsértéséből kifolyólag keletkezett perek, mint pl* rablás, gyilkosság, emberölés, súlyos testi sértés, közlekedési baleseti ügyek, gyújtogatás, rágalmasás, becsületsértés. Az ide tartozó ügyekre vonatkozóan is az előző csoportba mondottak figyelembevételével foglalhatunk állást* Végül meg kell említeni a sajtópereket, amelyek tárgyuknál íogva a három csoport közül bármelyikhez tartozhatnak, mégis fontosságukat tekintve - amelyet azáltal nyertek, hogy könyv, újság vagy röplap által, tehát tömeges méretekben követtek el. célszerű ezeket mindenképpen meghagyni, s a később kiíejtendők alapján legíeljebb percsomón belüli selejtesést végezni. A bíróságoknál végzett selejtezéseket helyes, ha az illetékes levéltár állandó figyelemmel kiséri, de igen elősegíti a selejtezők munkáját, ha a levéltár él az ígazságügyminiszíer 430/1957. I»M. számú rendeletében meghatározott jogkörével és részletesen szabályozza a selejtezési eljárást. Ilyen helyzet állt elő a volt Budapesti Büntetőtörvényszék iratainak selejtezésénél, ahol a Jelen tanulmány írója *» a levéltárvezetővel és a bíróság vezetőjével egyetértésben — szempont* jegyzéket készített a selejtezéshez. Különösen fontos volt ez a Bp. Büntetőtörvényszék iratainak selejtezésénél, mert az 1948. évi első selejtezés alkalmával, amely az 1917-*1927. éveket ölelte fel, helyrehozhatatlan iratpusztulások történtek, amelyeket az 1927~1932. évfolyamok selejtezésénél íeltétlenül el kellett kerülni — ellenkező esetben igen fontos iratanyag veszett volna el a történetkutatás számára* Tekintettel arra, hogy sok törvényszéknél még lesz selejtezés, továbbá egyes levéltárak selejtezés nélkül is átvettek büntetőtörvényszéki iratokat, nem mellőzhető az emiitett szempontJegyzék részletes ismertetése. ^Szempontok a Budapesti Büntető törvény szék 1927~1932. évi iratainak selejtezéséhez Általános alapelv* hogy a selejtezés alkalmával minden egyes peres ügy itéiet-példányai — fellebbezés esetén a felső bíróságok ítéletei is - meghagyandák. ítélettel be nem fejezett perek iratai - amennyiben nem esnek az alább felsorolt kivételek közé - kiselejtezhetők. Az 1*M. 130/1957* (I.K. 20.) számú utasítása 3* §-a 1. pontjának alapján nem selejtezhető történelmi* tudományos és levéltári vonatkozású iratok köre a következő; a) az 1921. évi Hl. te. alá eső összes büntettek és vétségek ügyiratai * b) esperanüsta mozgalmak iratai * e) irodalmi, tudományos és politikai müvekkel (könyvekkei) kapcsolatos összes perek $ d) külföldi személyekre vagy külföldi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra utaló perek* e) röpiratok készítésével, terjesztésével és elkobzásával kapcsolatos perek» í) sajtóperek, tekintet nélkül tárgyukrai g) sportversenyekkel, rendezvényekkel kapcsolatos pereké 2S