Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez / 24–32. o.

Kir. Ítélőtáblák székhelyeKolozsvár Marosvásárhely Nagyvárad Pécs Kir* törvényszékek: 27. Beszterce 30. Csíkszereda 34- Máramarossziget 38. Kaposvár 28. Dés 31. Marosvásárhely 35. Nagyvárad 39. Nagykanizsa 29. Kolozsvár 32. Sepsiszentgyörgy 36. Szatmárnémeti 40. Pécs 33. Székelyudvar hely 37. Zilah 44. Szekszárd Kir. ítélőtáblák székhelye Szeged Kir. törvényszékek 42. Baja 43. Gyula 44. Szabadka 45. Szeged 46. Újvidék 47. Zombor 2. A kir. törvényszékek működése és iratkezelése A kir, törvényszék élén a törvényszék elnöke állott, aki az elnökséghez beosztott igazságügyi tisztviselők segítségével irányította a törvényszék munkáját Az elnök feladata volt a törvénykezési évkezdetén a tanácsok összeállítása és működési területük meghatározása, továbbá az egyes ügyek kiosztása a tanácsoknak. A büntető törvényszékek ítéleteit három bíró által alkotott s az elnök által kijelölt tanács hozta meg. A három bíró közül a legidősebb vagy legtekintélyesebb volt a tanács elnöke, az egyik biró az előadói, a másik a szavazói szerepet látta el. A büntetőtanácsok szótöbbséggel hozták meg ítéleteiket, vagy azonos vélemény esetén egyhangúlag. A büntetőtanácsokat *B* betűvel és római számokkal különböztették meg egymástól. (Pl. B. ti. vagy B. III.) A törvényszékhez beérkező iratokat a segédhivatalban bontották lel s elnöki vagy peres iratok szerint iktatták, majd a törvényszék eluöke esefleg a helyettese azután kiszignálta az eljáró tanácsra* illetőleg elnöki ügy esetén az előadóra. A büntető tanács elnöke rendszerint a vádiratot és a nyomozati iratanyagot kapta meg első ügydarablcént egy-egy büntető perben. Az anyagot áttanulmányozva, kijelölte az előadót, aki tájékozódott az ügyben, majd megtartották a iőtárgyalást amelynekbeíejeztével az előadó ítélkezési javaslatot készített, s csak a legritkább esetben került sor annak elvetésére vagy megváltoztatására* Az ítélet jogerőre emelkedése után - amennyiben rellebbezés történt, ugy a törvényszéki iratcsomó, (amely magában roglalta most már a nyomozási iratokat a vádiratot a kihallgatási és tanuvállomási jegyzőkönyveket az itélethozatali Jegyzőkönyveket s végül a törvényszéki iiéletet) megjárta a fellebbviteli bíróságokat; az ítélőtáblát és a Kúriát - a teljes iratcsomó visszakerült a tör26