Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez / 24–32. o.
Szekeres József SZEMPUNTOK AZ ELLENFORRAD ALMI RENDSZER BÜNTETŐBÍRÓSÁGI IRATANYAGÁNAK SELEJTEZÉSÉHEZ Az igazságügyiüiniszter 130/957 (1. K. 20) számú utasításával újból engedélyezte az 1954. évben beszüntetett büntetőbírósági ir átselejtezéseket Az utasítás értelmében 25. évi őrzési idő után lehet büntető ügyek iratait selejtezni. Ez az utasítás, amely természetszerűleg a megszűnt bíróságok irataira is vonatkoztatható <•* lehetővé teszi a levéltárakba került bírósági iratanyag 1933. évig bezárólag történő selejtezését is* A bírósági büntető perek iratainak selejtezése a levéltár munkája szempontjából nem elhanyagolható feladat. Mint ismeretes, az ellenforradalmi rendszer rendőrségi-csendörségi iratainak zöme megsemmisült s ugyancsak erre a sorsra jutott az Igazság ügyminisztérium és a volt kir. Kúria iratanyaga is* A volt kir. Ítélőtáblák irataiban csupán itéletpéldányok találhatók - ennélfogva a volt kir. törvényszékek iratanyaga elsőrendű fontosságú forrásanyagot képez, mert egy-egy ügyre vonat* kozóan magában foglalja a feljelentéstől vagy vádemeléstől kezdve, a nyomozás iratain keresztül a büntetés-végrehajtás iratanyagát is. Jelenlegi állapotában azonban különböző nehézségekkel jár a bírósági iratok kutatása, - például az anyag többnyire rendezetlen és nincs selejtezve* - azonban az iratok nagy forrásértéke és egyedi jellege mindenképpen indokolja a nagyobb méretű munkabefektetést, amelynek eredményeképpen jelentős anyagot sikerül majd a kutatás rendelkezésére bocsátani. 1. A büntető bíróságok szervezete az 1919-4944. években A tárgyalt korszak folyamán a bírósági- szervezet legkisebb egységei a Járásbíróságok, amelyek kisebb jelentőségű büntető ügyek és kihágások esetében mint büntetőbíróságok szerepeltek, A Járásbíróság iratanyag azonban annyira tömeges jellegű büntető ügyeket tartalmaz, hogy azok selejtezése egyes mintadarabok meghagyása mellett - az eddigi selejtezési rendelkezéseknek megfelelően végezhető* Sokkal fontosabb iratanyag található a kir. törvényszékeknél, különösen a Budapesti Kir. Büntetőtörvényszéknél, amelynek egyes esetekben - mint az 1921: IV. te. alá Uxrtozó pereknél - országos hatásköre volt A törvényszékek büntető iratai a bevezetőben elmondottaknak megfelelően különleges figyelmet érdemelnek* A törvényszékek irányítása és ellenőrzése a kerületileg illetékes kir. ítélőtáblák elnöke által történt s ugyancsak az illetékes ítélőtáblához lehetett fellebbezést benyújtani a törvényszék elsőfokú ítélete ellen. Az 1920-1938-as években öt Ítélőtáblai kerületre osztották az ország területéi: a budapesfi, debreceni, győri, pécsi és szegedi kerületre. Az öt ítélőtábla felügyelete alatt 26 törvényszék lejtette ki működését 1938 után - kapcsolatosan az ország területének átmeneti növekedésével - az ítélőtáblák, számát 9-re emelték (uj: Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely), a törvényszékek í>aámát pedig 47-re. A Járásbíróságok száma 1938-ban 167. 1942-ben pedig 240. Az előzőkben ismertetett nagyméretű igazságszolgáltatási szervezet irányítása a kii. ítélőtáblák elnökein keresztül az Igazságügyminisstécium illetékes ügyosztályáról történt A legmagasabb bírói sz-erv, a Kir. Kúria, csupán az egyes ügyek felülvizsgálatánál jelentette a legmagasabb szervet: az irányításba a Kúria elnöke aem folyt be* 24
