Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - H. Kohut Mária: A finn levéltárak / 239–240. o.
A Ilnn levéltárak belső helyiségéit és berendezését a tisztaság és rend jellemzik* A linóleummal és viaszosvászonnal borított padlók és lalak megkönnyítik az állandó tisztántartást* A levéltári épületek korszerűségével,, a belső berendezés modernségével és tisztaságával szinte kiáltó ellentétben, primitív módon,: *» nedves ronggyal * történik az íratok portalanítása. Az iratok régisége mellett valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy az iratok legnagyobb része Igen rossz állapotban van* A rongált iratok restaurálása kitűnő technikával^ dé igén lassú ütemben történte* A szovjet kutatók által átnézett anyag döntő részéhez vagy a fond* képző szerv, vagy a levéltár dolgozói által készített segédletek állnak rendelkezésre* A finn levéltárakban a leltárkészítési munka az ügyviteli szervnél készült segédletek kiegészítésé iá? Ján történÖc* a rendezésnél tehát nem változtatják meg az anyag struktúráját, csupán a tétel* címeket íogalmazzák át a kutatás számára használhatóbb Tormában, A levéltárak által készt tett ujabb leltárak feltüntetik a régi segédkönyvekben szereplő, de hiányzó iratokat is* A heh sinkt és mlkkeli levéltár csaknem valamennyi fondjáról van tondlajsirom, amely a fondhoz tar* tpzó segédletekét tünteti fel* A dokumentumok írattipusónként csoportosítva egy-egy csoporton belül időrendben találhatók* A csomókig lemenő segédlét elenyészőén kevés, míg iratokig le* menő segédlet egyáltalán nincs* ilyen jellegű ismertető leltár még az igen értékes és a kuta* tók ajtai gyakran használt un; államtitkári iratokhoz sem készült, aminek az a következménye, hogy a kutatás igen lassú ütemű, egy-egy kutatónak darabonként kelí az iratokat átnéznie* Nagyon sok a vegyes, ömlesztett, mindenféle segédlet nélküli fond* A kutatók az Ilyen állapotban lévő iratanyagot is átnézhetik* A finn levéltárosoknál nem Jelent merev elhatárolást a levéltári fond* Megengedhetőnek tartják több fond összevonását egyesítését nem véve figyelembe egy-egy anyag különböző eredetek (Ilyen összevonást hajtottak végre például a lőknrmányzóság és az állam titkárság fondjainál* A finn főkormányzóság fondjába beolvasztották a finn csendőr* ségre vonatkozó anyagot^ a *FÍnnországi Újság* szerkesztőségének irattárát* egyes kormányzók magánlevelezését sjh^'*• A levéltárosok igen nagy gondot fordítanak a kutatók gyors kiszolgálására, és munka közben is sok segítséget nyújtanak^ A levéltári anyag fokozott felhasználását megkönnyíti az a körülmény, hogy a levéltárak vasár* és ünnepnapok kivételével minden nap. 14 és fél órát tartanak nyitva* A selejtezés az államilag maghatározott ügykörjegyzék alapján történik, amelle$t azon* ban külön Jegyzék van, am<?ly feltünteti azokat az iratokat amelyeket az állami vagy tartományi levéltárak hozzájárulása nélkül nem lehet selejtezni* Vitás esetben egy állami bizottság dönt az iratok sorsáról, amely bízottság elnöke a helsinki levéltár igazgatója* tagjai a miniszterelnökség, a honvédelmi minisztérium, az igazságügyminisztérium és egyéb szervek képvi* seíői. valamint az állami levéltár adminisztratív osztályának vezetője, fiz a bizottság a meg* felelő szakemberek bevonásával a helyszínen ellenőrzi a selejtezést, A selejtezési bizottság a terveket az állami levéltár kollégiumának mutálja be, amely kollégium a helsinki levéltár igazgatójából és az osztályvezetőkből álh A selejtezés gyakorlatban kizárólag az irattárakra korlátozódik, amennyibén az egyszer levéltárba bekerült anyagot nem selejtezik, pedig fin a delegáció véleménye szerinte levéltárakban sok a teljesen értéktelen anyag* A finnországi levéltárakban őrzött anyag nyilvántartására némfég tették meg az első lépéseket A leimére^ folyóméterekben történik* Ami a finn levéltárosok publikációs tevékenységét illelL az egy 1955*ben vFlnnország történeté a XVI* században* címmel megjelent forráskiadványt leszámitva. ma szünetelni láfc szik* Az emiitett forráskiadvány előmunkálatai 40 évet vettek igénybe* Hoíohut Mária 240
