Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Gazdaságtörténet és a levéltárak a 36. német levéltárosnapon / 216–219. o.

mindenütt sikerül majd hasonló munkaközösségeket létesíteni. Az első ilyen munkaközösség Hannoverben alakult meg. Van lehetőség üzem történetek és vállalati életrajzok publikálására is. Ilyen cikkeket közöl a «Tradition» cimü folyóirat Tervbevették, hogy az üzemi levéltárosok számára tanfolyamokat indítanak. A vas- és fémiparban ismételten kiadják az irattárosok munkáját szabályozó előírások gyűjteményét («Irányelvek az üzemi levéltár részére* 1938.) Az üzemi levéltárosok általában nem kapnak olyan kiképzést, mint amilyet az állami le* véltárosok egyetemi éveik alatt megszereztek. Az üzemi levéltárosok közt van történész^ mérnök, nemzetgazdász, stb. A legfontosabb, hogy a vállalat- és gazdaságtörténethez megfelelő ér* zékkel bírjanak. Az üzemi levéltáros a kereskedelmi igazgató alá tartozik. (Van még technikai és munkaügyi igazgató is.) Fiatal erők az üzemi levéltáraknál nem igen jöhetnek számításba* mivel csekély az anyagi előrehaladás lehetősége. Az üzemi levéltáros félig a múltban, félig pedig a jelenben él, mivel a mai kor eseményein is rajta tartja a kezét Az üzemi levéltár megszervezésénél első lépés az anyag összegyűjtése. Ennek kapcsán fel kell keresni a legkülönbözőbb kulturális intézményeket Beszélni kell magánszemélyekkel is, A múltban együttműködő gyárak egymás anyagából is kérhetnek hiányzó darabokat A jelenre vonatkozóan is gyűjteni kell minden hozzáférhető anyagot A második lépés a rendezés és leh tarozás. Ez a munka előfeltétele az iratok felhasználásának, üzemtörténetek Írására legjobb alkalom a Jubileumi évforduló. Az első üzemi monográfiák Fritz Kedlich (Harvard Egyetem) szerint már 1825 körül megjelentek. 195l?ig legnagyobb számban éppen Németországban hoztak nyilvánosságra gazdaság- és üzemtörténeti munkákat. Az ilyen monográfiák és történeti feldolgozások elmélyítik az üzem és a benne dolgozó emberek kapcsolatát E célt szolgálják az egyes helyeken megjelenő üzemi újságok is. Itt lehet felhívásokat közzétenni a magánosok birtokában lévő dokumentumok begyűjtésére, Sok vállalatnál van üzemi múzeum is. vagy állandó történeti kiállítás* Befejezésül az előadó hangsúlyozta, hogy bár a Rajna-Ruhr-vidéki nehézipar viszonya^ ból kiindulva építette fel mondanivalóját Németország szempontjából azonban a kémiai-gyógyszerészeti, az elektromos és ruházati iparnak is hasonló Jelentősége van. Ebből következik* hogy az üzemi levéltárak szervezetének idővel ezekre is át kell terjednie* A következő előadó Dr. Friedrich Facius, a Koblenzi Szövetségi Levéltár levéfc tári tanácsosa volt, aki * Az állami gazdasági igazgatás iratanyagának jelentősége a 19. és 20. században* címmel tartotta meg beszámolóját Ebben hangsúlyozta, hogy az első világháború előtt a különböző ipari és kereskedelmi kamarák (Köln, Saarbrücken, Lipcse) és a főiskolák (Hamburg, Mannheim, Kiél) gyűjtötték a gazdasági jellegű iratokat 1920 után a Potsdami Országos Levéltár és a Bajor Központi Levéltári Hivatal foglalkozott ezzel a problémával. Ezek azonban csak az állam háborús gazdálkodásának irataival törődtek. 1935 után, majd a második világháború befejezése óta ismét megélénkült a gazdasági iratanyag iránti érdeklődés* Az állami gazdasági beavatkozás és irányítás Németországban az abszolutista fejedelmek korában létesített (XVII. sz.) Kereskedelmi Hivatalok tevékenységéig megy vissza. Azóta az állami levéltárak jelentős gazdaságtörténeti iratanyagot halmoztak feL A referátumok megvitatása 'Az előadások után elsőnek Dr. H araid Jörgensen, a Dán Országos Levéltár munkatársa jelentkezett hozzászólásra. Megemlítette, hogy az utóbbi évtizedekben a skandináv államokban is megnőtt a gazdaságtörténet iránti érdeklődés. Aarhus egyetemi városban 1942ben megalakult a Dán Gazdasági Levéltár. Ez őrzi a Dán Kereskedelmi Kamara, a Dán íparta* nács és a Dán Mezőgazdasági Egyesület továbbá számtalan magánüzem iratait Két serfőzdének és egy pálinkagyárnak is van levéltára. Magángazdasági iratanyagot az állami levéltári hálózat is befogad letét gyanánt A dán kapcsolatok a német kutatók számára azért érdekesek, mert a hamburgi és koppenhágai polgárság a múltban egymás között szoros kapcsolatokat épített ki. 218