Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - A történelmi dokumentumok kiadásának szabályai: Moszkva, 1956 / 150–202. o.

c) A kiadásra került dokumentumokban szereplő tényekről, személyekről, stb. szóló adatoltat ki kell egészíteni olyan uj adatokkal, amelyeknek lényegbevágó jelentőségük van a kiadás témájának teljes megvilágítása szempontjából. A kiegészítés történhetik ténybeli felvilágosítások, bibliográfiai hivatkozások formájában, vagy ismertethetjük a kiadás állományába tel nem vett dokumentumok tartalmát, idézhetünk belőle, sőt teljes szövegét is közölhettük. d) Amennyiben hiányzik a dokumentum keltezésének indokolása meg kell indokolni adatálását (lásd a 103. és a 142. pontokat). e) A dokumentum szerzőjének és címzettjének megállapítása, amennyiben a szöveg ezekre vonatkozólag határozott utalást nem tartalmaz (lásd a löfr-109. pontokat). 439 A_ t a r t a l m i jegyzetek t e r J e de_l m e_ é s_ ö

s s z e t éjei e A dokumentumok tartalmi Jegyzetei vonaü:ózhatnak egész dokumentum-csoportra, különálló dokumentumra vagy egy dokumentum valamely részére is. A jegyzeteknek az adatok ismertetése tekintetében minden esetben rövideknek és világosaknak* kell lenniük az adatok közlésében és csak olyan mértékben kell a tárgyat érinteniük, amilyen mértékben ez a tárgy helyes felfogásához a kiadás témájával kapcsolatban szükséges. Pl.i V.l. Lenin müveinek 26. kötetében öt olyan lenini dokumentum látott napvilágot amely a parasztküldöltek Szovjetjének liendktvüli Össz-oroszo'rszágl kongresszusával kapcsolatos. E kötetben van eyy közös, mint az öt dokumentumhoz irt jegyzet magáról a kongresszusról (74. jegyzet) £ e kongresszus bolsevik frakciójához intézett nyilatkozathoz, a dokumentum egészéhez irott jegyzet (76. jegyzet) ;. Lenin november 14-i beszédének egy helyéhez, ahol Lenin a körzeti bizottságoknak r szánt instrukciót érintette, van egy jegyzet erről az instrukcióról (76.'Jegyzet). A kiadványok rendeltetésétől függően a jegyzetek terjedelme és összetétele megfelelően változhatik - bővíthető vagy szűkíthető. Ugyanígy megváltozhátik a Jegyzetekbe foglalt tárgyak Jellege is. 140 A tártai m i J e g y z e t ek J e n.

tf $_* A tartalmi Jegyzetek lehetnek értékelő, felvilágosító, magyarázó vagy kiegészítő Jellegűek. Minden jegyzet egyidejűleg magába foglalhat több jellemző vonást, azaz egyidejűleg adhat egy kérdésről íelvilágositást és értékelést, magyarázatot és kiegészítést stb. Pl.: «A mentési bizottság* - «A társadalmi biztonság bizottsága*, az ellenforradalom egyesitett szerve; a moszkvai városi duma mellett alakúit 1ÍH7. október 25-én (november 7-én). 1917. november 2*án (15-én) *A társadalmi biztonság bizottsága* kaniiulált a «Katonai-Forradalmi Bízottság* előtt (V.l. Lenin müvei. 26. kötet 496. old. 73. Jegyzet). <Lenín itt a párt Kózponü Bizottságának 1917. évi október 1.6-iki (29-iki) kibővített ülésére gcndo). Minthogy Lenin Petrográdon illegalitásban van, leplezi az ülésen való részvételét a dátumot október 16-re (28-ra) változtatja; konspirációs okokból Lenin egy elvtársára hivatkozik, mintha az informálta volna öt az ülésről* (V.l. Lenin művei, 26. kötet, 492. old., öl. jegyzet). 185