Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - IRATTÁRI MUNKA - Megbeszélés a legnagyobb irattárak vezetőivel az Országos Levéltárban / 94–103. o.
letkezett iratanyagból melyik adható át további .megőrzésre a Gazdasági Levéltárnak és mely irat 1 fajta maradhat továbbra is üzemeinkben. Ennek meghatározására még akkor is szükség lesz, ha iparáganként megjelenik az 4952. évinél sokkal érthetőbben összeállított ügykörjegyzék. Oka az, hogy egyetlen irattárosunk sem rendelkezik levéltáros-képesítéssel. Szükséges, hogy a levéltárak továbbra is adjanak elvi és gyakorlati segítséget irattárosaink* nak. Rendezzenek a bányászatban például tapasztalatcsere látogatást az irattárosok között. Ez csak hasznos lehet mert ezzel elkerülhető, hogy egy-*egy iparágon belül többféle ügyvitele lehessen az irattáraknak. Fontos és szükséges, hogy egy-egy iparágon belül az irattárak ügyvitele egységes legyen, mert ezzel a történeti kutató munkát segiUük elő. Amíg ez nem valósul) meg. nincs biztosítéka annak, hogy minden egyes m a történelem szempontjából fontos — irat megőrzésre kerüljön. Hasznos lenne egy «lrattáros» elnevezésű, havonta megjelenő folyóirat, mely nemcsak az intézményekkel, hanem minden iparágra is kiterjedő gyakorlati tapasztalat átadásával foglalkozna* Ebben a folyóiratban az irattárosok is imának felmerült problémáikról, tapasztalataikról és a levéltárosok is elmondanák véleményüket kérésüket, hogy ezáltal kölcsönös baráti viszony alakulhatna ki mind a két munkakörben dolgozók között a szocialista társadatomépités Jelenlegi és Jövőbeni szakaszának eredményessége szempontjából. Ez egymagában is felérne az önképzés bizonyos formájával, külön tanfolyam szervezése helyett is. Feltétlenül vállalom a közös tanácskozáson való részvételt és az eddig szerzett tapasztalatoknak cikkekben való megírását Ugy gondolom, ez csak hasznos lehet további munkánk sikere érdekében. Helyesnek tartom az irattárosok továbbképzését évente egy alkalommal történő megbeszélésekkel, vagy levelezés utlán. Ezeken sor kerülne az egy év alatt szerzett hazai és külföldi irattári és levéltári tapasztalatok megbeszélésére, közlésére. Sok értékes Javaslat elgondolás ke* rülne felszínre. Előfordulhat hogy egyes hazai, de külföldi levéltárak is kutatnak bizonyos gazdasági, történelmi vagy kulturális esetleg személyi adat után. Ezen a találkozásokon szerezhetnénk hirt róla. Ugy gondolom, lenne néhány meglepetésben részünk, ha ezekre választ éppen a tanácskozáson résztvevők tudnának adni. Egy feltétele, hogy előre Jól előkészített legyen. Szeretném, ha hirt hallanánk az OrszágosXevéltár és a Gazdasági Levéltár munkájáról, eredményeiről. Ezeket évkönyvekben Jelentetnék meg és levéltárosok és irattárosok részére bocsátanak ki elsősorban, de nem ártana, ha a dolgozók részére üzemenként is eljuttatnák azokat Igen sok hasznos ismerettel gyarapítanák tudásukat. Különösen a fiataloknak van erre nagy szükségük, akik a Jelenről tudnak csak és a múltról keveset hallanak, vagy éppen keveset akarnak tudni. Politikailag is szükséges lenne a levéltárak sok értékes adatának ismertetésére** M attioni József (Bp. 1. sz. Állami Levéltár) helyesli s örömmel üdvözli a 45-ös rendelet 3„ §-át amely intézményesen igyekszik biztosítani az iratok megfelelő megőrzését Ez egyelőre irott malaszt A rendelet ugyanis nem tartalmaz szankciókat a mulasztókra. Így nincs a szakasznak súlya. A 4. § kimondja, hogy 10 évnél rövidebb őrzési idő nincs. Ezt a rendelkezést a legtöbb irattár nem képes megvalósítani. Be kény István hangsúlyozza, hogy a készülő végrehajtási ulasitások két ügykörjegyzékkel jelennek meg, a II. számú Jegyzék azokat az iraüajtákat foglalja magába, melyek 10 évnél korábban kiselejtezhetek. Dr. Molnár Béla (SZTK) hozzászólásában elmondja, hogy a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnál az iratok őrzése talán még íontosabb kérdés, 1hínt más intézményeknél Lényeges kérdésnek tartja az irattárak és levéltárai? kapcsolatát, együttműködését* A minisztertanácsi irattárat vezető kartársnö által emiitett kérdésben, vagyis a megszűnt hivatalok irattári anyaga felkutatásával kapcsolatosan felajánlja segítségét hiszen az SZTK birtokában lévő adatok alapján az iratok- hollétére fény derülhetne* legegyszerűbb megoldás az volna, ha az egyes irattermelő szervek megszűnése alkalmával az SZTK értesítené a helyi levéltár vezetőjét A tervezett tanfolyamokhoz felajánlja gyakorlati segítségét Amint valamikor a belügyi szakvizsgák, az alapfokú kezelői tanfolyamok is ösztönzőleg hatnának a dolgozókra. Véleménye szerint önálló irodavezető csak az lehessen, aki hosszabb gyakorlattal és alap-, illetőleg középfokú kezelői vizsgával rendelkezik. A Levéltári Híradót -» amelyrőleddig nem is tudtak - a levéltárakkal való kapcsolat szorosabbra fűzése szempontjából igen hasznos és szükséges orgánumnak tartja, - szerte az országban 33 helyi szervük van. véleménye szerint valamennyinek elő kellene fizetnie a Híradóra. 101