Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Balázs Péter: A területi állami levéltárak 1957-ben / 5–28. o.

csak előírta a tervutasítás a római katolikus egyházmegyei és" káptalani levéltárakban lévő kéziratos térképek katalogizálását a 86438-3-1/4955. (lj. 7.) LOK számú munkautasitás alapján. A területi levéltárakban lévő íeudáliskori összeírások katalogizálásának megkezdését szintén tervbe kellett iktatni. A munka mikéntjét szabályozó módszertani utasítás az év második relében jelent meg. (86404-37-5/4957. X. 45- LOK szám alatt Előzőleg a szekszárdi és a szentesi levéltárak vezetője kísérletképpen saját levéltárában már megkezdte az összeírások katalogizálását) A kurrens levéltári feladatokat (ilyenek pl. a leltározás, a kutató és ügyfélszolgálat, az anya könyvi munkák, az adminisztráció stb.) az eddigi tapasztalatok és időigény alapján kellett tervbe iktatni. Mind az I., mind a IHV. évnegyedi tervre valamennyi területi levéltár a Levéltári Osztálytól írásbeli véleményezést illetve jóváhagyást kapott. Ugyancsak egyenként elbírálta a LOK a területi levéltárak munkabeszámolóit is (a IHV. évnegyedi beszámolókat már az un. területi relügyelők bevonásával). Elhelyezési és raktározási viszonyok A területi levéltárak elhelyezési és raktárviszonyainak megjavítása a LOK-nak évek óta egyik legégetőbb, de egyben igen gyakran lehangoló sikertelenségekkel kisórt problémája. Ezen a téren a helyzet már a levéltárak államositásakor sem volt kedvező s a következő években a régebben egymástól függetlenül működő, de a fejlődés folyamán szervezetileg egy-egy területi levéltárrá ösz szevont megyei és városi levéltárakat - egy-két szerencsésebb eset kivételével (Pécs, Esztergom) - helyileg nem "tudtuk összevonni. Ez a körülmény a levéltári munkák és a kutatók szempontjából már akkor is nagy nehézségeket okozott s azóta a helyzet még fokozatosan rosszabbodott A levéltárak nagymennyiségű közigazgatási, bírósági, iskolai, vállalati stb. iratanyagot gyűjtöttek be, de a tanácsi épületekben terjeszkedési lehetőségük általában nem volt, sőt igen sok esetben meglévő helyiségeik megvédéséért kellett harcolniok. így nem maradt más hátra, minthogy az égető helyhiányon szűk ségraktárak szerzésével kellett segíteni. Ezek között azonban sok olyan helyiség van (pl. nedves. levegőtlen pince, kripta stb.). mely irattárolásra egyáltalán nem alkalmas, s igy vagy nem használható fel célszerűen, vagy az iratok rövidebb - hosszabb idő alatt bekövetkező pusztulásával keli számolni. A levéltárak elhelyezési viszonyait az 1957. év végén az túloldali táblázat mutatja. Amint a táblázatból látható, területi levéltáraink közül ötnek (23.8 £) a levéltár székhelyér kívül más városban is van raktára. Ezen levéltárrészlegek iratanyagának tekintélyes mennyidöge a levéltár székhelyére való beszállításukat nem teszi lehetővé, állandó levéltári alkalmazott viszont 4957-ben csak Kiskunfélegyházán dolgozott. Remélhetőleg 4958-ban sikerülni íog a moscnmagyarövárt sátoraljaújhelyi és hódmezővásárhelyi levéltárrészlegek kezelésére állandó alkalmazottat bír. tositani. A kiskunhalasi, makói és csongrádi levéltárrészleg kezelését azonban továbbra is a kecs keméti, szegedi, illetve szentesi levéltárai? dolgozóinak kell kiszállás keretében ellátniok Mindössze négy területi levéltárunk (49 %) van abban a szerencsés helyzetben, hogy egész iratanyagát egyetlen épületben őrzj. A levéltárak általában az ujabban begyűjtött iratanyag elhelyezésére kényszerültek külső raktárakat igénybevenni. Szomorú kivétel ez alól a Miskolci Állami Levéltár, mely a megyei közigazgatási iratanyag Jelentős részét is kénytelen volt a város legkülönbözőbb pontjain szükségraktárakban elhelyezni. Levéltáraink iratanyagának közel 45 %-a. irattárolásra alkalmatlan raktárakban nyert elhelye zést Legrosszabb ebből a szempontból a Budapesti 4. sz. Állami Levéltár helyzete, mely iratanya gának 90 %-át a Bazilika pincéjében őrzi. Rajta kívül a győri és miskolci levéltárak helyzeíén kell elsősorban segíteni. Az előbbinek egyetlen egészséges irodahelyisége sincs, az utóbbi mostani kér ségbeejtő helyzetét is csak a legnagyobb erőfeszítések árán s a helyi tanácsi szervekkei folytatott állandó defenzív harc közepette tudja fenntartani. 6