Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

Az 1870 előtti iratanyag mindig különös figyelemben részesült. Már a 13, századból vannak a levéltárak működését szabályozó városi szabályrendeletek. Délitália ezen a téren elmaradt mintegy 200 évvel. A 18. században döntő fordulat következik be a kommunális levéltárak életében. A városokra, községékre vonatkozó törvények az egyesülés után előirják, hogy ezek levéltáraiban leltárt kell készíteni, A vonatkozó levéltári törvények is foglalkoznak városok és községek levéltáraival. Előírják az anyag őrizetét és azt hogy a leltáraknak másodpéldányát az illetékes levéltárba kell megküldeni Adott esetben a közület költségére végeztették el a rendezés és leltározás munkáját, A múlt század vége óta a belügyminisztérium a preíetto-k utján igyekezett az iratpusztitásnak gátat vetni Az egyesülés után létrejött speciális minisztériumi bizottság a tartományi székhelyek levéltárát az állami tevéitárba utalta, a többi helységek levéltárát helyén hagyta, de kötelezte a városokat arra,, hogy megfelelő képzettségű hivatalnokokra bízza, Az elhanyagolt kisebb levéltárakat valamelyik nagyobb közeli városka levéltárába szállíttatta. A 2006-os 1939 évi levéltári törvénynek kétségtelenül egészséges álláspontja az. hogy a levéltárakat nem akarja keletkezési helyükről elvinni. A törvény az iratok helyi, de precíz, rendezett állapotban való megőrzését írja elő. Előírja leltárak készítését és ezek egyik példányának a levéltárba való elküldését Előírja, hogy a levéltárakban megfelelően képzett személyeket lehet alkalmazni. (Lehetőséget ad arra, hogy több érdekelt város vagy község a költségek csökkentése, céljából összevonja levéltárát) Előírja azt is, hogy a selejtezés csak a belügyminisztérium enge~ dólyével történhetik, és lehetőséget ad arra, hogy rendezési és restaurálási munkákat végezzenek el a város költségére. Ez a törvény a II. világháború miatt hosszú ideig irott malaszt maradt Végre az 1950 évi végrehajtási utasítás végre is akarja hajtani a törvény rendelkezéseit Elrendeli, hogy a felügyelőségek mérjék fel a helyzetet hogyan őrzik a kommunális levéltárakban az iratokat, milyen a személyzet képzettsége, megvannak-e a szükséges szakkönyvek a $|5j&yv tárban? Előírja azonban* hogy rábeszélő, baráti tanácsadó magatartást kell a felügyelőségeknek tanúsítani. A körrondelet eredményeképp 690 kommunális levéltárat látogattak meg nem egészen 2 év alatt ami persze 9 2-a az összeseknek. Ezek közül 35=nek semmilyen levéltári anyaga, sem volt, 52-nek pedig csak -1865 utáni anyaga. 221 levéltárban károk voltak tapasztalhatók, 97«ben súlyosak. A károk okai. a háború, a gondatlan selejtezés, tűzvész, földrengés. Mindenesetre ez megmutatja, hogy a jövőben milyen veszedelmekre kell ügyelni Elég sok levéltárban nem lehetett megállapítani, hogy hely, rendezettség, leltározás tekintetében nvj a helyzet. 105 levéltárban nem megfelelő a levéltár elhe'.ye* zése. Csak 246 esetben van rend, de nem mindig korszerű levéltári szempontok szerint 354 levéltárban nincsenek leltárak. 106 levéltárban nem megfelelő a leltárak színvonala. A rendezés és a leltározás mennyisége és minősége nagymértékben íügg a személyzet szakértelmétől. Kommunális levéltárakban sokszor van nem-kommunális levéltári anyag is, de a muzeumokban,, könyvtárakban viszont sokszor van kommunális levéltári anyag. Azonban olyan jó körülmények között vannak ezek az anyagok, hogy nincs értelme, hogy onnan elvigyék. Legfeljebb a leltár egy példányát kellene az állami levéltárnak megküldeni. Mi a legjobb mód a kommunális levéltárak anyagának megőrzésére és feltárására? Semmiesetre sem a beszállítás az állami levéltárba. Az anyag maradjon azon a helyen, melyjiek történetére forrásértéke van. Persze, a község vagy város nem mindig tudja a megfelelő költségeket előteremteni, és a kellően képzett levéltárosokat megfizetni. Ebben az esetben a helyes ut az, hogy több város, község konzorciumot alapit és közösen viseli a levéltár költségeit Egy harmadik mód a Söttosezione megszervezése* . A községi és városi levéltárak kérdésében sem lehet a rábeszélő taktikát mellőzni. Csak végső esetben ke'l adminisztratív módszerekhez fordulni. 7, M agánlevéltárak Magánlevéltárak azok a levéltárak,'amelyeket sem állami szerv, sem közintézmény nem h zott létre, hanem valamely természetes vagy jogi személy. Elsősorban a nálunk családi levéltárak 69