Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Bélay Vilmos: Tanulmányúton a Szovjetunió központi levéltáraiban / 41–49. o.

az állami hierarchián belüli reputációjuk sokkal nagyobb, igy soha nem kényszerülnek arra, hogy iratanyagukat meg nem Jelelő helyen tárolják, vagy kényszerűségből ide-oda költöztessék. így a helyhiánnyal is könnyebben megbirkóznak. Az Októberi Forradalom Levéltára tulajdonképpen az össz-szövetségi jelentőségű fondok gyűjtőhelye, de ezidősserint az Orosz Föderatív Szovjetköztársaság iratait is átveszi és - nem lévén még ennek a Szövetségi köztársaságnak külön ilyen levéltára - az össz-szövetségi és a legnagyobb szövetségi köztársasági íondok egyaránt itt találhatók, ide kerülnek az államhatalmi az igazgatása a népgazdasági és a kulturális vonatkozású szervek anyagán kivül a társadalmi szervezetek (szak* szervezetek) iratai is. Ez is eltér a mi gyakorlatunktól. Nem lehet vitás, hogy a szovjet gyakorlat jobb ezen a téren. Egyébként nemcsak a szovjet szervek, hanem a polgárháború idején létezett ellenforradalmi szervek. fehérgárdista testületek iratai is itt ebben az óriási levéltárban vannak". Mint magyar vonatkozású iratanyagot Hun Béla néhány dokumentumát emiithetem, $ a húszas években Krim képviselője volt a Szovjet-Oroszország Központi Végrehajtó Bizottságában (CiK SzR) Ennek ülésein elhangzott beszédeinek szövegét volt alkalmam olvasni a'CGAOR vezetőjének előzékenysége -folytán. %. Moszkvai Közjontt Állami Történeti Levéltár (CGIAM) Ennek a neve csaknem azonos hangzású a Leningrádban lévő Történeti Levéltáréval* Éppen ezért hozzá kell tenni, hogy a «Moszkvai» Történeti Lt. ( Oroszul szóról szóra «Törl Lt,-Moszkvában*). A levéltár anyaga zömmel az 1900-1917 közti évek belpolitikai és belbiztonsági szerveinek fondjaít'őrzL a cári titkos rendőrségnek, csendőrségnek, a burzsoá pártoknak, a belügyminisztérium egyes osztályainak, és magának a cári családnak a fondjai találhatók itt Ez a levéltár az 1905-4907. évi forradalomnak és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének történetére roppant nagy jelentőségű, éppen ezért az e témakörbe vágó forráskiadványok - amelyeknek száma igen nagy ! - e levéltár anyagának felhasználása'"nélkül semmiképpen nem készülhettek volna el. Minthogy ebben a levéltárban külpolitikai vonatkozású anyag csak elvétve akad,< az e korszak külpolitikáját megvilágító iratok ma is a szovjet külügyminisztérium őrizetében vannak és nem tar toznak az állami levéltári hálózat keretébe) - itt magyar'vonatkozású anyag után hiába kutatnánk. 4o Központi Állami irodalmi és.'Művészeti Levéltár ( CGALl) Ez a levéltár Moszkva északi peremén van. tehát nem abban az épülettömbben, mint az eddigiekben tárgyalt levéltárak, ti, a déli külvárosban. Egyik a Szovjetunió legfiatalabb állami levéltá: raínak. 1941-ben hozott a Népbiztosok Tanácsa határozatot e levéltár megszervezésére. A benne őrzött irodalmi és művészeti vonatkozású iratanyag 1944. illetve pontosabban az e levéltár állagába való bekebelezése előtt valamely más állami őrzőhely * levéltár, könyvtár vagy múzeum kézirattára) tulajdonában, illetve magántulajdonban volt. Röviddel felállítása után el kellett menekíteni a levéltár anyagát a távoli hátországban a betörő ellenséges seregek elől. A levéltár munkájáról és anyagának feiha-sználásáról egyébként a Levéltári Hiradó 1957, évfolyama 1»<2- számának 250-254, oldalán olvashatunk egy, a szovjet szakirodalmon alapuló ismertetést Ebben a levéltárban, amint ezt neve is mutatja, nem egy meghatározott korszak, vagy földrajzilag körülhatárolható terűiét még kevésbé a meghatározott államigazgatási proveniencia határozza meg a gyűjtés körét, hanem az a speciális ismérv, hogy az itten gyűjtött iratoknak irodalmi vagy művészeti szempontból nagy értékük van. Itt tehát irók. költők, kritikusok, festők, szobrászok, zeneszerzők és előadóművészek, szí neszek, építészek, filmrendezők..és ezekhez, hasonló alkotók személyi íondjait őrziko Az irók közül, hogy csak néhány, nálunk is jól ismertet kiemeljünk. V. G. Bjelmszkij és M. G. Csernüsevszkij a nagy forradalmi demokraták, A. P. Csehov,, F„M. Dosztojevszkij. N.v. Gogol. A, Sz, Gríbojeöov, V, G. Korolenko, M,, J: Lermontov. V, V„ Majakovszkij, N. A. Nyekraszov. jL Sz„ Turgenyev irathagyatékát emliíhetiüfc. A festők közül legyen elég V,D. Pojjenov, L J. Rjepin, V.M. Vaznyecov és V.V, Verescságiru a zene* 43