Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.: A levéltárfejlesztés alapvető eredményei és távlatai a Szovjetunióban: Isztoricseszkij Arhiv, 1958. 3. sz. / 373–381. o.

Hangsúlyozni kell azí is, hogy rontos a publikációs munka formáinak és fajtáinak a fejlesztés©,ú a különböző Jellegű történelmi források (visszaemlékezések, naplók, memoárok) kiadása, az egyes fondok szerinti publikáció megszervezése, valamint az egyes meghatározott dokumentumíaíták gyüjte* menyes kiadása* Az olyan nagyfontosságú feladatokkal kapcsolatban, mint a Szovjetunió történelmi dokumentu* mainak kiadása és az ország levéltárai tudományos-kiadói munkatervének teljesítése, feltétlenül napirendre kell tűzni a hatóságközi archeográíiai bizottság létrehozását azzal a céllal, hogy koordinálja és központosítsa a történelmi dokumentumok kiadásának irányítását, Ilyen szervezet hiánya oda ve* zet hogy a különböző intézmények egymástól függetlenül, párhuzamosan készítenek elő kiadványó* kat azonos témákról, hogy a dokumentumok publikálása szervezetlenül és egységes archeográíiai elvek nélkül folyik és sok kiadványra a szűk hivatali érdek nyomja rá a bélyegét Á bizottságot a következő feladatokkal kellene megbíznia a publikációs munka egybehangolása* az archeográfia elméleti és gyakorlati kérdéseinek általánosítása és kidolgozása, döntés a történelmi források sajtóban való felhasználása kérdéseiben, a legfontosabb dokumentumgyűjtemény sorozatok kiadásának irányítása és a dokumentumközlés központi nyilvántartása. A bizottság feladata lenne megvizsgálni és jóváhagyni a történelmi források kiadásával foglalkozó intézmények kiadói terveit AÍ kormány 1956. február 74 rendeletének nagy szerepe van abban, hogy nemcsak az állami levéltárak, de a különböző minisztériumok, hivatalok, szervezetek és vállalatok irattárainak munkája is megélénkült. A Szakszervezeti Tanács Központi Levéltára és" a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levéltárának moszkvai részlegé az utóbbi időben többet foglalkozik a legfontosabb dokumentumok publikálásával, a tudományos-tájékoztató dokumentáció tökéletesítésével és publikálásával s a saját intézményeik történetével kapcsolatos kérdések kidolgozásával* A Szovjetunió Egészségügyi Mjníszté* rjumának központi irattára és a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának irattára intézkedéseket tett a* nak érdekében, hogy az intézmény vezetőit naponta tájékoztassák azokról a levéltári anyagokról, amelyek a folyó ügyek megoldásához szükségesek, £' A

1 Levéltári Főigazgatóságon a hivatali irattárak vezetésére egy osztályt szerveztek, amely tevékeny kapcsolatot épített ki a minisztériumi és hivatali nagy irattárak többségével* 4958 január* jában megtartották a Szovjetunió minisztériumai és központi hivatalai vezetőinek képviselői és az irattárvezetők értekezletét Az értekezlet azt kérte a minisztériumok és hivatalok vezetőitől, hogy kollégiumi üléseken vitassák meg a kormányhatározat végrehajtását s hozzanak határozatot a mfc* nisztérium, hivatal tudományos munkájának bázisa; az irattári munka megjavításával kapcsolatos kérdésekben* Sok intézmény, szervezet és vállalat irattárában még komoly hiányosságok tapasztalhatók a dokumentumanyagok épségének biztosítása és rendezése terén. Jelenleg ilyen vonatkozásban a hivatali irattárak dolgozói és ügykezelői részére a ma még hiányzó módszertani Jellégg^népszej»ü irodalom kiadását kell előkészíteni* irodalmat kell kiadni a folyó ügykezelés és a levéltárfejlesztés kérdéseiről, A legfontosabb feladatok közé tartozik az ügykezelés tanulmányozása és olyan javas** latok előkészítése, amelyek elengedhetetlenek az ügykezelés egységes elveinek létrehozásában, to> vábbá a minisztériumi és hivatali irattárak legfontosabb anyagai áttekintésének összeállítása, vala* mint anyagaik tanulmányozása, dokumentum kötetek és tájékoztató irodalom kiadása* Célszerű, hogy minden nagy hivatali irattárban elkészítsék az adott minisztérium, hivatal és elődei történetének részletes ismertetőjét. Végül elengedhetetlenül fontos, hogy intézkedések szülessenek a hiányzó mfc nisztériumi, hivatali dokumentumok, valamint az államférfiak, tudományos, műszaki, művészeti személyiségek, ujitók személyi fondjaiból hiányzó anyagok felkutatása és összegyűjtése érdekében* 4956 folyamán levéltári szerveink felújították kapcsolataikat a külföldi levéltárakkal. A Levél* tári Főigazgatóság, valamint az Ukrán Szövetségi Köztársaság és a Bjelorusz Szövetségi Köztársa* ság Levéltári Igazgatóságai beléptek a Levéltárak Nemzetközi Tanácsába, s 1956-ban részt vettek a levéltárak III. Nemzetközi Kongresszusán Firenzében, valamint 1957*tf>en a Zágrábban megrende* zett Levéltári Kerekasztal Konferencián. Több szovjet l?véltáros meglátogatta Ausztria, Bulgária, Ma* gyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, a Kinai Népköztársaság, Lengyeloi** szag, Finnország, Franciaország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és még néhány más ország levéltá-r - -'• 378 I