Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Bélay Vilmos: Tanulmányúton a Szovjetunió központi levéltáraiban / 41–49. o.

Bélay Vilmos, TANULMÁNYÚTON A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI LEVÉLTÁRAIBAN . Az elmúlt évben két hónapot tölthettem a-Szovjetunióban mint a Művelődésügyi Minisztérium tudományos ösztöndíjas delegációjának tagja. "Ez alatt az idő alatt Moszkvában több mint ötven napig, Leningrádban pedig űz napig időztem. A szovjet szervek előzékeny magatartása lehetővé tette, hogy ez alatt mintegy tizenöt állami levéltárat, illetve levéltári szervet látogassak: meg, azok vezetőivel, tudományos munkatársaival beszélgethessek, raktáraikat, technikai felszereléseiket laboratóriumaikat és könyvtáraikat tanulmányozhassam, tudományos kiadványaikat megismerhessem. Sze-. retném mindenekelőtt Leonyid Ivanovics Jakovüev elvtársnak, mind munkatársainak hálás köszönetemet kifejezni azért a megértő és baráti fogadásért amelyben részesítettek. Hangsúlyozni szeretném, ezt annál is inkább, mert hiszen nem kifejezetten levéltári kiküldöttként és nem a szovjet levéltárak vendégeként érkeztem a Szovjetunióba*, hanem egy olyan delegáció tagjaként, amely tulajdonképpen a Szovjet Felsőoktatási Minisztérium, illetve helyi vonatkozásban a moszkvai Lomonoszov Egyetem vendége volt annak vendégszeretetét élvezte. Az alábbiakban röviden beszámolok azokról a központi levéltárakról, amelyeket módom-Volt megismerni. 4, A «R é g i Iratok Központi Állami Levéltára* (CGADA) Elsősorban a központosított orosz állam létrejöttének korszakára, tehát a XV--XV1JJL század történetére szolgál bőséges forrásanyaggal. Gyűjtési köre nem egy meghatározott évvel zárul le, mint egyik-másik olyan szovjet központi, vagy helyi állami levéltáré, amelyek csak forradalom*előtti iratokat gyűjtenek. Az azonban, legalábbis az államhatalmi és igazgatási, általában igy is mondhatjuk: közületi fondok esetében általánosságban érvényes, hogy a legrégebbi időktől a XVm. század végéig, illetve a XIX. század elejéig terjedő korszakot öleli fel. Ez a levéltár, mint a szovjet levéltárak általában, nemcsak szorosabb értelemben vett levéltári íondokat gyűjt hanem sajtóanyagot is, amennyiben az - mint például hivatalos kiadványok, rendeletek tára. közlönyök és több ehhez hasonló, gyakran periodikusan kiadott sajtótermék. - az igazgatás történetévei szorosan összefügg A levéltár egyik osztálya a volt cári külügyminisztérium moszkvai fölevéltárából alakult de magába foglalja az egykori un, «0rosz Birodalom* levéltárát is. A külügyminisztériumi anyag országok szerint van .csoportosítva, egy-egy ország egy-egy fondot képez benne, igy pl. a 40. fond a Magyarországgal és Erdéllyel való kapcsolatok dokumentumait őrzi. Ennek a fondnak a levéltár nyomtatásban közzétett Útmutatójában megjelent ismertetését magyar fordításában olvashatjuk a Levéltári Közlemények 4954. évfolyamának 254-253. oldalán, ahol nevezett Útmutató recenzióját közlik Ennek a fondnak minden egyes darabját kézbe vettem és igyekeztem tartalmával megismerkedni. Legkorábbi darabja az 4630-as évekböí való, A. Taüeyrand és J. Roussel magyar megbízottaknak a- lengyel-svéd-orosz'-magyar szövetség üg.yében folytatott moszkvai* tárgyalásairól szói. Megjegyzendő, hogy amint ez az Útmutatóból is kiviláglik, vannak korábbi magyar vonatkozású levelek is ebben a levéltárban, nevezetesen az 4485-4502 közötti követváltás iratai, ezek azonbaa nem ebben a londban vannak elhelyezve* hanem az osztrák és a lengyel fondokbaru Ennek a 40. számú fondnak a zömét az l Péter Cár és II. Rákóczi Ferenc lejedelem ttözöttt szövetséggel kapcsolatos tárgyalások iratai alkotják,, köztük több eredeti RákóczHevél is. Ezeknek a leveleknek egy része fotókópián megvan az Országos Levéltárban is„ abban az albumban, amelyet Jakovljey elvtárs az Országos Levéltár alapítása 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mini a szovjet levéltárosok ajándékát nyújtott át Ember Győző vezető elvtársnak* Ez a magyar fond nem tartozik az osztály legnagyobb fondjai közé, sőt valószínűleg egyike a legkisebbeknek, hiszen önálló magyar külpolitika azokban a századokban csak az erdélyi fejedelmek esetében (közéjük értve H. Rákóczi Ferencet is) volt lehetséges* Annál hatalmasabbak a dolog természete szerint a német-római birodalommal. Hollandiárvat Svéd- vagy Lengyelországgal kapcsolatos iratok fondjat . 4i