Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Szedő Antal: A Levéltárak IV. Nemzetközi Kerek Asztal Konferenciája, Wiesbaden, 1958. május 20–22. / 365–367. o.
Szedő Antal. A rj LEVfeLTARAK IV, NEMZETKÖZ^ ^gREK ASZTAL KONFm (Wiesbaden* 4058* május 20*>2%J Meleg, kellemes Idő lepte meg az ezidel Kerek Asztal Konferencia 40 résztvevőjét Csak a második nap reggelén érkeztek egy hatalmas záporesőtől bőrig ázva az európai levéltári szerve* zetek vezetői a fürdőhely kaszinópépüíetébe, ahol a tfiesbadenben elég gyakori kongresszusok számára megfelelő tárgyaló terem volt A Kerek Asztal Konferencia ünnepélyes megnyitója május 2CNin reggel volt Hessen állam meg* bízottja üdvözölt bennünket A rövid megnyitó után, amelyre Filanglert a Nemzetközi Levéltáros Tas* nács Jelenlegi elnöke válaszolt, azonnal megkezdődött az első napi tárgy, a levéltárak és az írod** lom történetírás feletti vita* Ezen a napon Fii angieri'elnökölt a vitát azonban Bautler vezette, aki nemcsak a kitűnő összefoglalót készítette ei, hanem, mint máskor is„ a konferencia vitáinak éltető eleme volt Mondanom sem kell, hogy a fent közölt BautieHíéie referátumot ismertnek vették és nem min* den pontiát vitattuk raeg f hanem csak a lényegesebbeket, - • \ Az irodalomtörténettel kapcsolatban az első vita akörül alakult ki, hogy hova tartozik az irók fondja (levelezés és kéziratok), a levéltárakba vagy a könyvtárakba, itt két álláspont alakult kj. i. Az egyik álláspont szerint a kéziratok, az irók levelezése a könyvtárakba tartozik. Sabbe (Belgium) és Altman (Lengyelország) szerint főleg azért mert jelenleg is ott vannak és nehéz lenne onnan megszerezni őket Sabbe annyi engedményt tett hogy tulajdonképpen az irók irodalmi múzeumai lennének a legmegfelelőbb helyek* fi o t h (Svájc) szerint is a könyvtárakban van az irók fondjónak helye. A legharciasabban védték ezt az álláspontot az olaszok. L om bárd o szerint a döntő az irat tartalma* amennyiben Jogi vagy politikai tartalma van az iratnak, a levéltárban van a helye. De narratív tartalmú a könyvtárakba kerüljön! Az irók levelezése is vagy maga narratív jellegű vagy narratív anyagra vonatkozik* S a nd r i (olasz) hivatkozik arra, hogy lacitus Germaniaja a Tabulariumban volt, mert tartalma politikai célt szolgáit, ugyanígy Machiavelli levelei is levéltárba valók, mert ezek tulnyomóiag politikai tartalmúak. Ugyanígy levéltárba valók a jogi tartalmú iratok is, • 2. A másik álláspont szerint az irók fondja a levéltárakba tartozik. Ennek az álláspontnak legharciasabb képviselője Meisne.r professzor volt (Potsdam). A <Na,ch levéltári anyag, éppenolyan szerves fond a személyi fond. mint az intézményben vagy hivatalban keletkezteti fondU A könyvtáros lényénél fogva szétszaggatja a íondot Bauíier is arra az álláspontra helyezkedett, hogy elavult az az elv, hogy az irói hagya* ték nem levéltári-anyag. Az író levéltára éppoly magánlevéltár mint a többi ezért a levéltárba való. Csak a gyűjtemény vagy egyes irat kerülhet a könyvtárak kézirattárába. Itt Lom bárd o közbeszólt; a restők levelezése is levéltárba való? Bautjer; ő vásárolt ilyen anyagot már. Lombard o; akkor a festmény is levéltárba való, ebből a szempontból ugyanaz, mint a kézirat Jak ovi ev, aazovjet tíeíegáciő vezetője "ugyancsak levéltári anyagnak vallja az irói hagyatékot Ismerteti a moszkvai Irodalmi Levéltárat melynek 2000 iondja van. a XVHl.' századtól kezdődőleg és az utolsó 10 évben 4000 kutatót rogadott Lőtzke (NDK) ugyancsak az irodalmi levéltárat tartja az irói i'ondok számára a legmegfelelőbb helynek. Hivatkozik a weimari Goeíhe-Schiller Archívra* Vint.er (NSZK) ugyancsak egy uj intézményt tart megfelelőnek erre az uj feladatra. A másik kérdés, ami az irodalmi anyaggal kapcsolatban felmerült a hozzá készítendő se* gédlet kérdése volt. Milyen segédlettel tárják íel ezt-az anyagot az irodalomtörténészek számára? Bautier szerint»a levéltáros egyik fontos feladata a levéltári anyag minél jobb feltárása, Ezért a levéltárak irodalomtörténeti anyagát leghelyesebb egy tematikus leltárral feltárni Ilyenre készülnek is a francia levéltárosok* 365
