Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Bautier, Robert Henri: A levéltárak felhasználásának új területei: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciája számára, Wiesbaden, 1958. május 20–22. / 324–364. o.

* a Dubrovniki Állam) Levéltár anyagát felhasználták a város tervének szabályozása és Szton és Kavtat szigetecskék városrendezési problémáinak megoldása során* * ugyanez a Dubrovniki Levéltár lontos szerep*t Játszik nemcsak Dubrovnjk, hanem az egész dalmát tengerpart idegenforgalmának kifejlesztésében* Uj. A GAZDASÁGI IRATOK KEZELÉSE A LEVÉLTÁRAKBAN •ÍM, A gazdaüági szervek iratai levéltárba való átadásának Időpontja Az állami levéltárak tevékenysége azokon a különböző területeken, melyeket most áttekintet* tünk, valójában egyértelmű annak az elképzelésnek a gyakorlatba való átvitelével* amelyet a levél* tarosok az államban való saját szerepükről (és ezzel kapcsolatban utalnunk kell a levéltárak 4957. évi. zágrábjí kerékasztaNconlerenciáján elmondott összefoglaló jelentésünkre és az azt követőleg elhangzott vitákra) és az iratok levéltárba való beszolgáltatásának határidejéről maguknak megah k otnak* B tekintetben* amint erre már megelőző jelentéseinkben is rámutattunk, két felfogás áll szem* ben egymással! az egyik az. hogy a levéltárak csak az ügykezelésben már nem használt, és tör* ténelmileg értékes iratanyagot veszik át és ilyenkor a haladék ** ha törvényesen nem is. a gyakori latban kb. 50 esztendő, néha több* Ez a helyzet Nyugat-Németország legtöbb tartományi levéltárát Illetőleg (magának a Szövetségi Levéltárnak kivételével), továbbá az osztrák, a holland, az olasz és a skót levéltárakra vonatkozóan** Á másik az, hogy a levéltárak az iratokat általában egy aránylag rövid idő elteltével veszik át; Ausztráliában 5 év, Magyarországon 5**10 év. a RaJna«*PIalzban (az 4954. aug* 10?i rendelet szerint) 40 év. Lengyelországban 3M5 év múlva (3 év múlva a földműves termelő szövetkezetekét 5 év múlva a kerületi gazdasági szervékét és a legfontosabb vállalatokét 40 év múlva a megyét gazdasági szervekét 45 év múlva a központi gazdasági szervekét és a legfontosabb vállalatokét), a Szovjetunióban 3? az iratok nemei szerint *ttö£|rsév muíva. az Egyesült Állam okban átlagosan k;fc 20 év múlva (itt a levéltárak azonkívül magukba olvasztják a megszüntetett intézmények iratait is, azok korára (keltére) való tekintet nélkül, és é» bizonyos esetekben gfr az olyan, viszonylag uj ke* létű, de pontosan meghatározott, a kutatás szempontjából nagy értékű fondokat is. amelyek nem esnek szigorú zárlat alá) i Dániában a gazdasági (a pénzügyi, löldmivelésügyi. kereskedelmi stbJ minisztériumok 4935?*194o-ílg minden iratukat átadták. Franciaországban a megyei levéltárak külön* böző* de gyakran igen rövid idő elteltével veszik át a hivatalok iratait (a megyei hivatalokét leg» többször 2*<0 év, az állami hivatalokét hosszabb idő múlva), «fe s ez az ö intézkedési lehetőségű* ket sokkal jobbakká teszi azoknál, amelyekkel az Archives Nationales rendelkezik, mély - a máso* dik világháborús iratok tömeges átvételének kivételes esetétől eltekintve # az iratokat szintén kör lönböző, de lényegesen hosszabb idő múlva kapja meg. Egyébiránt minden országban az olyan iratok, amelyek az ügyintézésben közvetlenül hasz* nosithatók, *• jogcsorbitással ugyan, de megmaradhatnak az adminisztratív és a gazdasági szervek rendelkezése alatt * + + Nagybritanniában jelenleg az iratok beszolgáltatása az érdekelt szervek szempontjainak meg* felelően történik, a Public Record Office iparkodik meggyőzni a közigazgatást egy közös gyakorlat bevezetésének, iratanyaguk letétbehelyezósének és a régi iratok (4902tlg) kutatásra való bocsátáh sának szükségességéről, jelenleg azonban uj Jogszabály vitája rolyflc a parlament előtti eszerint az állandó megőrzést kívánó iratokat 30 év után szolgáltatnák be és azok 50 év után kutathatóvá válnának. Minden kivételt a miniszter hagy Jóvá a Public Record Office javaslatára. Előreláthatólag a gazdasági szervek szabályos határidőben lógják iratanyagukat beadni. 357