Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Bautier, Robert Henri: A levéltárak felhasználásának új területei: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciája számára, Wiesbaden, 1958. május 20–22. / 324–364. o.

minden iratanyagát 4953-ig, amikor feloszlatása megtörtént A jelenlegi «So» Bank program »-ot mely bizonyos termelési ágak visszafejlesztését"célozza, csak az 4935-ös áreséses korszak termelési terveinek áttanulmányozása után dolgozták kU igy történt a dolog bizonyos mezőgazdasági hiteitek vek kidolgozásánál is. 3, A hazai mezőgazdasági termékek védelme Egyes országokban a levéltáraktól kértek véleményt vagy iratokat mezőgazdasági termékek bizonyos osztályozásának elősegítésére* Pl. Franciaországban régi szőlőterületek elhatárolása, s Je> lenleg bizonyos borfajták ellenőrzött nevének védelembe vétele vált lehetővé a területileg illetékes Kis véltárosok tevékeny közreműködése folytán. Az Archives Naüonales-ban rendezett egyik nagy kiállítás, melynek cime ez volt: *A szőlő és a bor a történelemben* mutatott rá erről az oldalról Í95M)SLTI a levéltárak jelentőségére* Alkalomadtán hasonló szerepet játszottak a bajor levéltárak is» Ugyancsak Franciaországban volt eset arra is, hogy bizonyos sajtféleségek (a francia Gruyere és a picardíai Marolles) védjegyének megoltalmázását is vidéki, megyei levéltárosok munkája tette lehetővé* A Szovjetunióban a levéltári iratokat kutatják át azért hogy megjavítsák a földművelési mód* szereket és a mezőgazdasági termékek minőségét: a cukorrépáét (Ukrajnában), a szőlőét és a borét (Georgiában), a lenét (Fehér-Oroszországban), a gyapotét (Üzbegisztán, Kirgiziában, Aszer* bejdzsánban), a'lő- és a finom gyapjas birkafajokét (Türkméniában, Aszerbejdzsánban, a dagesztáni autonóm köztársaságban, a voronyezsi és az irkucki kerületben)* Mindenütt másutt a levéltárak szerepe nagyon korlátozottnak látszik ilyen téren, SÉ talán az Egyesült Államok kivételével (ahol alkalmilag ** földmivelésügyi szabályrendeletek kiadása előtt* át nézik a levéltári dokumentumokat). * vagy Magyarországon, ahol az Állattenyésztési Kutatóintézet a régi törzskönyveket tanulmányozza. 4* A levéltár és a kataszteri ügyek, városfejlesztés stb* a) A föld és a kataszter A levéltárakban őrzött telekkönyvek átvizsgálása majdnem minden országban gyakori dolog, sokszor törvénykezéssel kapcsolatban kerül sor rá. Az Egyesült Államokból közlik velünk, hogy a térképgyűjteményben és a kataszteri felvételekben a Bureau oí Land Managemers' és más hivatalok rendszeres kutatásokat folytatnak határok és területek felülvizsgálata céljából. Hogyha egy földmérő magáncélból kér kutatási engedélyt ilyen esetekben rendesen fényképmásolatokat adnak ki az illető költségére, - Másfelől szakszerűen átvizsgálják azokat az iratokat melyek a 3Q*as évek «ujtelepjh tésU (resettlement) programjaira (a kárt szenvedett falusi lakosság, bányászok és a sújtott iparvidékek más lakosainak újra birtokba iktatásár a-f elszerelésére), a gyarmatosítást tervekre (pL az alaszkai gyarmatra, a Matamuskára) és a nyugati talajfeltörési tervekre vonatkoznak. Hasonlóképp kutatták - szintén ipari üzemek uj életre keltése érdekében-- az 1944-ben megszüntetett National Resources Planning Board iratait is* b) Városfejlesztés és újjáépítés Kétségkívül ez az az egyik terület amelyen a levéltárak különösen hatásos tevékenységet tudtak kffejteni éspedig több országban: Németországban, és különösen Kelet-Németországban a vá** rosok (Drezda, Magdeburg, Potsdam, Rostock stb.) ós a háborúban elpusztult épületek (a berlini opera, a brandenburgi kapu Berlinben, a drezdai Zwinger stb.) újjáépítése érdekében* Lengyelországban (különösen Varsó és Gdanszk régi negyedeinek és házainak újjáépítése ügyében), Mar 355