Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Győrffy Sándor: A magyar levéltárosok tudományos munkája 1957/58-ban / 29–40. o.

+ Szekeres Jósset ÍBp. O i Egy évszázad az újpesti hajóépítés történetéből Litván Györgyné (Bp. i*) ; Osztrák-magyar gazdasági kiegyezések Krizsán László (Bp. 2.) ; A ráckevei kincstári uradalom gazdálkodása. Szigetvári István (KGL):] « .,, • vwu /„„,\ r A Rimamurányi salgótarjáni vasmű rL Szilágyi Gábor (KGL) : J J b Sárközi Zoltán (IGL) : Az erdélyi szászok (4790-1948} Soós Imre (EGER) . A mátrai ércbányászat 4850-íg Kállay István (Székesfehérvár) Arpádkeri törvényeink és a Ruszkaja Pravda Degré Alsűos (Zalaegerszeg) : A magyar jobbágyság magánjoga Ez elmúlt másfél év tapasztalata igazolta, hogy helyes és célszerű engedélyezni a tervmunkán belül levéltári anyagra támaszkodó általános történeti tanulmányok készítését is. Ugyanakkor azonban ezen a téren a témaválasztásnál, a tém.a jóváhagyásnál sokkal körültekintőbben kell el* járni, ezen a területen is számos olyan tanulmány készül, amelyek publikálása legalábbis kétséges. A' gyakorlat megmutatta azt is, hogy kezdő történész-levéltáros ok számára célszerűbb előbb bekapcsolódni valamilyen íorráspublikációs munkába, megtanulni és elsajátítani tapasztaltabb munka* társak mellett a forráskutatás, forráskritika, szerkesztés, sajtó alá rendesés, korrektura, stb. munka* módszereit és csak azután vállalkozni a tanulmány vagy monográfUirás nagyobb felkészültséget, több tapasztalatot igénylő munkájára. Feltűnő, hogy ezen á téren a legkedvezőtlenebb az elkészült és a készülőben lévő müvek aránya. Levéltárosaink közül a történettudományok kandidátusának fokozatát eddig egyedül Irócsányi Zsolt szerezte meg. Bónis György és Degré Alajos pedig magával hozta hozzánk jogtudományi kandidátusi fokozatát. Ugy vélem, szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy történész-levéltárosaink közül legalább üzen vannak olyanok* akik tudásban, felkészültségben, publikációs munkájuk mennyiségében és minőségében nem nagyon maradnak el az eddig minősítést kapott vagy szerzett mintegy 30 történész-kandidátus átlagos színvonalától. Célszerűnek mondható, hogy ezek a kartársaink tudó* mányos tervmunkájukon belül is lehetőséget kapjanak disszertációjuk minél előbbi elkészítésére. A Tudományos Minősítő Bizottság nyilván nem zárkózna el attól sem. hogy lev*éltártani. paleográfiai* levéltártörténet!, archeográfiai. közigazgatástörténetl munkát is elfogadjon kandidátusi disszertációként XXX A magyar történész-levéltárosok 1957—58-ban végzett tudományos munkájának mérlege általában pozitívnak mondható. Milyen általános következtetéseket vonhatunk le a jövőt illetően? Hol és miben módosítsuk a tapasztalatok alapján az eddigi gyakorlatot? Milyen módon változtassuk meg az arányokat a 9 munkafajta között? Mire legyünk figyelemmel az 4959*es munkaterv kidolgozásánál és jóváhagyásánál? MUyen szempontokat vegyünk figyelembe perspektivikus 5-40 éves munkatervünk kidolgozásánál? Ezekre a kérdésekre néhány Javaslatot tettem elöljáróban is. az egyes munkarajták elemzézésénél Is. Most végezettil, szeretném összefoglalni a legfőbb általánosítható tanulságokat 4 A jövőben csak olyan tudoraányos leldolgozó munka számára biztosítson a LOK tervmunkán belül időkeretet, amelyeknél megvan legalább Is a publikálhatóság reménye. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust hogy kartársaink egyrésze csak az iróasztalfiók számára dolgozzon, # ' '. > 2* Szükséges mind a témaválasztásban, mind a feldolgozásban fokozottan figyelembe venni a marxista tudományosság szempontjait. Népi demokratikus államunk nyilvánvalóan csak "olyan munkálatok számára biztosithat tervidőt. amik közvetlenül vagy közvetlen segítik népünket szocialista fejlődé seben/ hozzá jár ulnak a kulturális forradalom kibontakozásához hazánkban. Ez a követelmény egyébként sme qua noo-ja a publikációnak is, - 3. Célszerű növelni a témaválasztásban a ievéltártaa az iratanyaggal foglalkozó történeti segédtudományok, a levéltárismertetés, a levéltártörténet a rorrásköziés,.-* csökkenteni a hl^ataltörténeis feldolgozások arányát*