Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Bautier, Robert Henri: A levéltárak felhasználásának új területei: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciája számára, Wiesbaden, 1958. május 20–22. / 324–364. o.
A válaszokat késve beküldött országokban «*? különösen Jugoszláviával kapcsolatban*- ismét ugyanolyan bizonytalan körvonalakat látunk az elhatárolásban, mint amelyet a beszámolóban szóvá tettünk. Angliában a legnagyobb térképgyűjtemény a British Museum Map DepartmenWében van* de a kormánytól származó kartógráíiai iratokat a PubŰc Hecord Office őrzi. * A megoszlás ehhez hasonló Ausztráliában is. De Svédországban a térképek rendesen bekerülnek a levéltárakba. A Szovjetunióban a levéltárak főleg a kéziratos térképeket őrzik, a nyomtatott térképek a könyvtárakban vannak* 2* A legrégibb térképek és kataszteri felvételek keltének ideje Az olasz levéltárakban őrzött legrégibb térképek a XHL és a XIV. századból valók: ezek ten* gerl kikötőkre vonatkozó leírások., és földabroszok (mappa mundih Máshol ilyen dokumentumok inkább a könyvtárakban találhatók. Európában a legrégibb térképek általában a XV. sz. végéig (Lengyelországban 1493"ig. Nemek* ország térképének koblenzí töredéke 1490°íg). vagy a XVI. századig nyúlnak vissza, m mlg a tudományos térképezések valójában csak a XVIL században kezdődtek* Rendkívül érdekes dolog volna megállapítani a kataszteri telekkönyvek készítésének időpontját a különböző országokban* Telekkönyvnek általában az ingatlan birtokok részek szerinti leírását ma* gában foglaló nyilvántartást nevezzük a hozzátartozó térképekkel és a dűlőkre vonatkozó vázlatokkal együtt melyet kincstári célok szolgálatában a közhatóság állit ki* meg kell különböztetni őket az urbáriumoktól ö és azokhoz tartozó vázlatoktói. amelyeket maguk a földesurak készítettek, * Ugy vettük észre, hogy a válaszokban zavar van e probléma körül* egyes levéltárak a birtoktestek dologi álla* potáról szóló leírásokra gondoltak itten, amelyek néha nagyon régi korokba (Doh-Franciaországban a XJV. századba* DéHNémetországban a XV. századba) nyúlnak vissza, és nem azokra avávdíjytr*si|zokra, amelyekre mi céloztunk. Ugy látszik, hogy Európa területén az első átfogó kísérletet arra, hogy egy állanrot telekkönyvi dokumentumokkal lásson el, Mária Terézia, az osztrák császárnő tette, akinek a telekkönyveiről szó van az Ausztriából Lengyelországból, a rajnai tartomány luxemburgi részéből érkezett válaszokbanezt a telekkönyvezést ü József az 1786*89*es évek táján kiegészíttette, vagy tovább folytatta. Franci** országban Turgot aki 4761*401 17744g Limousin tartomány intendánsa volt, egy teljesen modern típusú parcelláris atlasz elkészítését kísérelte meg ebben a tartományban* a kataszteri térképek még ma is megvannak a vidék néhány községének birtokában, de a levéltárosok igyekeznek kieszközölni, hogy azok a megyei levéltárakban deponáítassanak. De a modern üpusu telekkönyv, ugy látszik. Nyugat-Európában jött létre azoknak az intézk^ déseknek eredményeképp, amelyek a francia forradalom idején történtek* a parcelláris telekkönyv eszméjét az alkotmányozó gyűlés 1791 szeptemberében fogadta el annak a földadónak a megszavar* zásával kapcsolatban, mely a jövedelmek arányában volt kivetve a földtulajdonosokra* 1804*ben Na> poleon készíttetett egy katasztert a megművelt terület nagysága alapján és végezetül 1807 széptem-* bérében egy parcelláris telekkönyv azonnali összeállítását rendelte el, s annak munkálatai a bír oda* lom különböző részeiben gyorsan haladtak előre* + + + Jugoszláviában Dubrovnikban a térképek és a kataszterek a XVI. századig nyúlnak vissza, de a XVJJL századi térképek és kataszterek száma sokkal nagyobb, A Szovjetunióban a kaíaazter-tipusu első leírások a XV. század második feléből valók, a legré*gibb kataszter 1498*01 (a Régi iratok Központi Levéltárában). - Oroszország legrégibb térképe a XVII. század első negyedéből* 346
