Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Vörös Márton: A svéd levéltárügy néhány kérdése / 293–323. o.

sitett szabályzat alapján lehet végrehajtant Egyébként a svéd levéltári hivatalos íelfogás a selejté* zésről a maga érdekes vonatkozásai ellenére sem kaphat helyet e tanulmányban, mint ahogyan a rendezés, proveniencia, raktározás stb. kérdése sem. mert ez messze túlhaladná terjedelmünk ará* • nyait . + + + \ l . A Riksarkivet mint iratőrző intézmény a svéd történetírás főforrása s anyagát öt osztályban őrzi. az iratok tárgyi, illetve történelmi vonatkozásainak differenciálódása szerint. Min* den osztály élén úgynevezett első levéltáros áll (az országos levéltáros és levéltári tanácsos státusa után a harmadik helyen)* Az 1. osztály anyagát főként a Királyi Kancellária arkiváliái alkotják, elsősorban az orszá? gos irattár, amelyben Gustav Vasa idejétől kezdve megmaradtak a Királyi Kancellária levelezései, továbbá mindazok az ügyek, amelyek a Királyi Kancelláriától érkeztek. A II. osztályban vannak a külügyi képviseletnek s a Külügyminisztériumnak a sorozatai. Ez az anyag elsősorban a külíöldi kutatók érdeklődéseit érinti. A III. osztály Őrzi a parlamenti ügyeket, a legrégibb időktől kezdve* E gyűjtemény a világ egyik leggazdagabb parlamenti gyűjteménye, ha ugyan nem a leggazdagabb. Itt vannak a régensek személyes iratai is, kivéve Hl. Gusztáv idejét, amelynek iratanyagát az uppsalai egyetemi könyvtár őrzi. továbbá Bernadotte családi levéltárát, mely a királyi ház családi levéltárában, a királyi palotában van. Ebben az osztályban tartják a magánlevéltárak egész sorát, amely különböző-uta kon és módon került az országos Hvéltárba. Leggazdagabb ezek között a svéd történelmet foiv máló Axel Oxenstjarna, valamint a Louis de Geer-család levéltára. A IV. osztályban a központi hatóságok levéltárai vannak, amelyeket korábban nem gyűjtőt

5 tek be a Riksarkivetbe. Itt van például a leglőbb állami kincstár, leglőbb állami számvevőség. Kereskedelmi Kamara, továbbá az 4857. évig önállóan működött bányakaraara levéltára, mely két utóbbi rendkívül értékes kereskedelmi forrásanyag, A IV. osztályban van a Svea udvari biróság anyaga is, mint a svéd jogtörténeti kutatás legfontosabb anyaga. Az V. osztályban ások a sorozatok vannak, melyek az állami kamarai és pénzügyi hatóság kezelésében voltak a 48. századig. Az ötödik osztályt ezért nevezik kamarai levéltárnak. Mindez az iratanyag az 1957. évi állapot szerint 47 500 polcfolyóméter. Ez a hatalmas anyag nem egy központi helyen tárolt, hanem tizennégy különböző épületben. Legjelentősebb anyag a központi épületben van. a Birger JarMéren, amelyet mint Országos Levéltárat az 4890-es években épfc tettek. Később faláttörésekkel e központi épülethez hozzácsatolták a szomszédos palotát fiz a neves Stenboch-íéle palota. A Kamarai Levéltár (V. osztály) a Ríddarholm templomával szemben lévő pals> tában van. A III. osztály az egykori Óstermalm hatalmas börtönéből átalakított tömör épületben van. Itt a börtöncellákat képezték ki kisebb méretű raktárakká, s a cellák között lévő udvart üvegíedéilel és emeleti beépítéssel hatalmas, egyenként kétezer folyóméteres raktári termekké alakították át E megoldás nem zárta ki a tűzveszély lehetőségét A többi raktározási épületek Stockholm különböző részeiben nem felelnek meg az iratőrzés céljainak. Jelenleg a Riksarkivet anyaga 44 különböző helyen tárolt. Az anyag gyarapítása nemcsak az előirt szabályok alapján történik, a hatosa gok részére kötelező időhatárokon belül, hanem ajándékozás és vásárlás utján. A magánkézben lévő értékes történelmi levéltárakról nincs hivatalos bejelentési kötelezettség, ezek azonban többékevésbé ismeretesek a velük kapcsolatos publokációk alapján. Az ajándékozások, illetve vásárlások a svéd mértékre jellemzőek. A svédeknél becsületügyet képez a Közgyűjtemények anyagának megszerzése. Különösen a külföldre kerültek esetében. Erre legjellemzőbb példa Uliilas püspök Ezüst kódexének (Codex argepteus, 4. század) megszerzése az uppsalai egyetemi levéltár számára. A Riksarkivet mint adminisztrációs központ is, két levéltári íőhivatalra oszlik: az első hivatal, mely egy levéltári tanács vezetése alatt áll, gondozza e levéltár működését s mint levéltári lerakat és intézet előmozdítja a történelmi kutatásokat. A második hivatal szintén egy levéltári tanács vezetése alatt a tartományi és megyei levéltárak felügyeletét látja el. Előírás szerint eiáő*