Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Plesakov, Sz. I.: A szovjet levéltárügy szervezete és munkája / 277–287. o.

A nagy tetszéssel íogadott előadás után - melynek végén előadó a vázlatosságért mentegetőzve elmondta, hogy 2 óra alatt 3 előadás anyagát kellett összefoglalnia, - a Jelenlevők kérdéseket tettek fel Plesakov elvtársnak. Szedő Antal kérdésére (mi tette szükségessé a Hruscsov elvtárs által aláirt uj levéltári törvényt?) az előadó kifejtette, hogy ennek több oka volt: a régi már elavult, az élet uj problémákat és feladatokat vetett fel. melyeket meg kellett oldani, de szempont volt az is, hogy a levéltárak és levéltári szervek vezetői rendszerint elfelejtik a régi rendeleteket és uj rendeletek kiadására van szükség. Ugyancsak Szedő Antal a levéltáraknak az iratellenőrzésre vonatkozó előírások és a selejtezési szabályzatok létrehozásában való részvételével kapcsolatos kérdésére Plesakov elvtárs elmondta, hogy a különböző minisztériumokban és igazgatási szervekben az anyagnak őrzése és kezelése az 1946-ban a Levéltári Központ által kiadott szabályzat szerint történik. Borsa Iván a toto-tonoHianglemez archívummal kapcsolatban tett fel több kérdést; pozitív vagy negatív filmet öriznek-e az archívumban, tehát hiradófilmnél vagy hanglemeznél a matricát vagy a kész lemezt örzik-e? Van-e kötelespéldány-kérés? A hanglemezgyárak, dokumentumrilmgyárak kötelesek-e kötelespéldány-másolatot küldeni a levéltárnak? A forradalom előtti és utáni anyagot itt is külön kezelik: Mi a gyűjtőköre a központi filmtárnak? Plesakov elvtárs válaszában részletesen kifejtette az ezzel kapcsolatos kérdéseket, hangsúlyozva, hogy ezekről a kérdésekről eredetileg külön előadást akart tartani. A helyzet az, hogy a film-fotó-hangfelvétel tárakban - mind a központiakban, mind a köztársaságiakban - komplett felvételeket őriznek, azaz minden filmnél vagy fényképnél együtt őrzik a negatív és a pozitív egy-egy példányát valamint egy biztonsági másolati példányt is. A hanglemezeknél hasonlóképpen együtt őrzik a matricát és a kész hanglemezt 1955-ben olyan rendelkezést adtak ki, hogy a hanglemezgyárak és hasonló intézmények kötelesek kötelespéldányt adni a levéltáraknak. A filmeket illetőleg negativjaikat is át kell adni őrzésre és nem szabad az eredeti negatívot megsemmisíteni. A megfelelő levéltári szervek átválogatlak a filmeket és csak azokat veszik át levéltárba, amelyeknek művészi vagy tudományos Jelentőségük van. A többieknél engedélyt adnak az eredeti negatív megsemmisítésére. Az állami film-, foto* és hanglem ezarchivumban csak kifejezetten híradó, tehát történeti Jelentőségű filmeket őriznek. A Játékfilmeket és népszerűsítő filmeket a kulturális ügyek minisztériuma mellett működő külön film archívumban őrzik, ami iratvonalon megfelel egy minisztériumi irattárnak. Az itt őrzött filmek egyelőre nem is kerülnek be a központi film-, foto- és hanglemezarchivumba. A forradalom előtti és utáni ilyen dokumentumokat egy tároló helyen őrzik, beérkezési sorrendben. Külön katalógusokat állítanak össze róluk. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a szovjet levéltárak kiadói munkájának eredményei iránt Ember Győző az iránt érdeklődött, hogy tekintettel nagyszámú kiadványaikra tervezik-e a szovjet levéltárak egy külön levéltári kiadó megszervezését s vajon addig is. amíg ez létrejöhet a levéltári főigazgatóság maga rendelkezik-e egy bizonyos költségvetési kerettel kiadás céljaira, vagy pedig függvénye kiadóknak? Plesakov elvtárs válaszában utalt arra, hogy a Szovjetunióban a levéltári kiadványmunka régebben különösen nehéz volt A Párt és a Kormány a levéltárakról 1956-ban kiadott rendelete azonban kötelezte a kiadókat, hogy kiadási tevékenységükbe vegyenek fel dokumentum köteteket is, amitől eddig húzódoztak. Most már ezen a téren Jóval elönyösebb a helyzet Amig a már említett külön levéltári kiadó nincs meg, a Levéltári Főigazgatóságnak joga van tudományos kiadói osztályán keresztül önállóan is kiadni dokumentum köteteket Bizonyos pénzügyi keret is rendelkezésére áll. csak nyomdát kell keresnie erre a célra. Azoknál a dokumentumköteteknél, amelyeket az egyes kiadók adnak ki, a kéziratokat ingyen adták át a kiadóknak, azoknál a kiadványoknál viszont amelyeket a Levéltári Főigazgatóság maga ad ki. a bevétel is a Levéltári Főigazgatóságot illeti. Külön anyagi keret van megállapítva arra. hogy a Levéltári Főigazgatóság kiadhasson katalógusokat, levéltártani munkákat és segédanyagokat Vörös Károly az iránt érdeklődött, hogy a levéltári szakmai és módszertani kérdések megtárgyalására a szovjet levéltárosok elégségesnek érzik-e az Isztoricseszkü Arhiv által adott keretet Előadó válaszából kiderült, hogy a szovjet levéltárosok korántsem tárták elégnek e kereteket 1956285