Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Tájékoztató a magyar levéltárak tudományos tevékenységéről / 260–270. o.

Ezen az alapon állt a LOK 4957 elején kiadott rendelete is, mely - 7 év után elsöizben biztosítva intézményes lehetőséget a magyar levéltárosok egyéni kezdeményezésű tudományos feldolgozó munkáinak a levéltárak munkatervébe való beállítására ^ ugyancsak ezen tudományszakok feldolgozását állította előtérbe, továbbra is renntartva a lehetőséget az általános feldolgozó munkák végzésére is, E munkák jelenlegi helyzetéről az egyes személyek tudományos tevékenységétit letőleg részletesen azok a másolatban A) alatt idecsatolt jelentések adnak képet amelyek a magyar levéltárosok 4954 óta kifejtett ilyenirányú tevékenységének részint kéziratban fekvő. (II. pont), részint már nyomtatásban is megjelent (I. pont) eredményeit ismertetik* (

Közöttük a segédletkészítés! és forráskiadói munkák x) jellel vannak megkülönböztetve.) Ennek megfelelően e munkásság eredményeit csak műfajonként összegeznénk. Mindenekelőtt megállapítható az, hogy a levéltári dolgozók történettudományi munkássága » figyelembe vévé kéziratban illetve éppen sajtó alatt lévő munkáikat iá ^ a magyar történettudomány összeredményeiben jelentős helyet foglal el„ A levéltárak *» elsősorban a fővárosi levéltárak <* dolgozói utolsó négy évi tudományos termése (figyelembe véve azt is. hogy tudományos munkalehetőségeik intézményesen csak alig másféléves múltra tekinthetnek vissza) már magát a volumenét tekintve is jelentős. Jele ez annak, hogy levéltárosainkban még a kedvezőtlen munkafeltételek mellett is megvolt a felelősségérzet és az igény a magyar történettudomány müvelésével szemben. Jelentős e tevékenység azonban azért is, mert - mint az anyag áttanulmányozása mutatja fe* történeti vonatkozásban a társadalmi és műszaki tudományok igen széles területét öleli fel. Irodalomtörténet numizmatika, néprajz, orvostörténet, müszaktörténeí, statisztika, egyaránt szerepel levéltárosaink tudományos kutatásaiban. Jele ez annak, hogy levéltárosaink rendelkeznek megfelelő felkészültséggel és képzettséggel ahhoz, hogy a történeti kutatás igényeihez megfelelően tudjanak alkalmazkodni s abban eredményesen munkálkodni. Ezt a közlést ugy véljük, megerősíti az a jegy* zék (B) alatt csatolva), amely levéltárosaink 4958. évi, folyamatban lévő tudományos munkáiról ad áttekintést Ami most már e tevékenység egyes részterületeit illeti, azokról általában a következő kép alkotható; Levéltártan vonatkozásában feltűnő a termés viszonylag csekély terjedelme és ugyanakkor kettős összetétele. Egyrészt néhány nagy és valóban alapvető jelentőségű tanulmányt látunk (Ember Győző; Levéltári segédletek. Sashegyi Oszkár. Levéltári leltárak, Bakács István- Nagybirtokos családok levéltárainak rendezése, Baraczka István; A selejtezés időszerű kérdései. Vellmann ímre. Levéltári terminológiai problémák), mellettük pedig egyes kisebb vitacikkeken kivül sok apró ismer* tetést amelyek jórészt a Levéltári Közlemények és méginkább a Levéltári Hiradó ismertetési rovata számára számoltak be a külföld hasonló eredményeiről. Jóllehet az első <$soportba tartozó,, elméleti vonatkozású tanulmányok számát még lehetne növelni, az e területen elért szinvonalat általában nem zetközi mértékkel mérve is elfogadhatónak tarthatjuk. Különösen örvendetes, hogy e tanulmányok ál tálában nem meddő teoretizálás eredményei s nem is csak teoretikus értékűek. Az a körülmény, hogy a Levéltári Híradó hasábjain a külföldi levéltártani kérdésekről számos ismertetés jelenik meg, örvendetes jele lehet annak, hogy levéltárosaink látóköre tágul s a külföldi tapasztalatok remélhetőleg széles körben és termékenyítőleg fognak hatni levéltárelméleti kutatásainkra is. - Ugy véljük, mind nagyobb, mind kisebb lélegzetű hasonló kutatásaink továbbfejödéséí jelentősen előmozdiianá a levéltári bibliográfiai munkálatok továbbfolytatása. Ennek során a hazánkban feltalálható teljes ha- . zai és külföldi levéltári szakirodalom már korábban elkezdett bibliográfiai feldolgozását szándékozunk befejezni. Iratanyaggal foglalkozó történeti segédtudományi kutatások vo? natkozásában a termés « habár kétségtelenül színvonalas - volumenében sajnos ugyancsak csökkent A megjelent munkák közül szinte csak Komjáthy Miklós tanulmányai képviselik ezt a műfajt mégpedig mind középkori (A tihanyi alapítólevél problémája. Hunyadi kormányzói kancelláriája), mind újkori (A BreszHLitovszk-i béke iratanyaga .-.*) vonatkoz ás okban. A folyamatban lévő munkák kö«' * zül Borsa Iván most újból meginduló, Szentpétery kritikai jegyzékét folytató munkálatai jelentősek. Kétségkívül nagyjelentőségű lesz Bogdán István két éve megindult vizjelkutató s általában papírtörténeti kutatómunkája is. Az ilyenfajta kutatások egyelőre gyérek s ez méltán aggodalommai tölthet « .'#••• 265