Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Tájékoztató a magyar levéltárak tudományos tevékenységéről / 260–270. o.

ban szétszórtan őrzött, maghatározott Jellegű iratok Hímen teljességben való összegyűjtése. (Cél pl. a télies Mohács előtti anyagnak, a legrégibb (XYHtVJA századi) számadásoknak (számadás* könyveknek), az egyházi levéltárak 1700 előtti telhs anyagának, a vármegyei és városi közgyűlési Jegyzökönyvek 1724 előtt keletkezett köteteinek teljességben való HlmrevételeJ A munka másik iránya a kutatói igényeket kivánja szolgálni anyaggyűjtés által. Az elmondottakhoz kiegészítőlég szerephez Jutott a filmezés azáltal is, hogy a szomszédos államoknak átadandó levéltáraknak a ma* gyár történetkutatás szempontiából Jelentőséggel biró iratait lUmrevette. (Beszterce város levéltára* Jdlyr udvari kancellária levéltára, NRA horvát vonatkozású részei stb.) A Rlmtár gyűjtőmunkája a fent felsorolt és a saját felvételezésében készített filmek gyűjtésén tulmenöleg kiterjed a Magyarország határain kivűl őrzött de a magyar történetkutatás szempontiából Jelentős iratanyag filmjeinek gyűjtésére is. Ezekből elsősorban meg kell említeni a Bécsből érkezett filmfelvételeket amelyeknek száma meghaladja a 250 000. továbbá a Csehszlovákiából érkezett filmfelvételeket amelyeknek száma meghaladja a 100 000 filmkockát Fokozatosan érkeznek a párizsi Archives Nationales magyar vonatkozású anyagának filmjei (eddig kb. 6000 felvétel). Különleges ér* deklődésre tarthat számot a Hajnal István professzor által külföldi levéltárakból gyűjtött XJHÍIII. századi paleográfiai anyag. - Vannak filmleivételeink a Szovjetunióból (sajnos csak igen kis szám ban)» Romániából. Jugoszláviából. Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Olaszország* ból. a vatikáni levéltárból és Izraelből. A külföldről beérkező anyag Jellegét tekintve két kategóriába sorolható. Az egyikbe tartoznak azok a filmfelvételek, amelyek egy kutató kérésére, egy meghatározott téma feldolgozásához érkeztek; a másik kategóriába tartoznak azok. amelyek bizonyos levéltári egységeket (pl. a levéltár Mohács-előtti okleveleit vagy pl. valamennyi 1848/49. évi Jegyzőkönyvet) teljességükben tartalmaznak. - Meg lehet állapítani, hogy az utóbbi kategóriába tartozó felvételek a tudományos kutatás céh Jainak megfelelőbbek, mert nem csupán egy-egy kutató igényeit elégítik kt Mind a külföldi, mind a belföldi eredetű filmek használatát a filmtár különféle segédletek elkészítésével segtti elő; mutatólap utal az egy?s fondokra, azokon belül pedig a felvételezett anyag* ról Jegyzékek készülnek. A film tár Jelenlegi helyzetét tekintve ma Középeurópa legnagyobb ilyen Jellegű gyűjteményét őrzi; több mint 4 és félmillió felvételt Jelentősége a magyar történettudomány szempontjából igen nagy: egyrészt máris lehetővé teszi a vidéken őrzött nagymennyiségű anyag Budapesten történő tanulmányozását és az ezekben való tájékozódást, - másrészt a külföldi anyagok gyűjtésével Jelentékeny előrehaladást tett egy, a magyar történet teljes külföldi forrásanyagát összegyűjteni hivatott nagy gyűjtemény irányában. Ilyen irányú továbbfejlesztése révén a fiimiár a magyar történettudomány legjelentősebb dokumentációs bázisává válhat A film tár problémái egyrészt a géppark csaknem teljes elhasználtságából adódnak, a gépeket nem lehet télies kihasználással üzemeltetni, igy természetesen csökken a felvételek száma. Tervezzük a géppark:* sajnos erősen devizaigényes - felújítását A másik probléma az. hogy arnennyiben a külföldről túlnyomóan egyes kutatók igényei alapján érkezik anyag, a gyűjtés kevésbé lesz rendszeres. A Jövőben arra törekszünk, hogy külföldön egy-egy egész raktári egységet (íasciculus, kötet dosszié stb.). vagy Összefüggő több egységet vétessünk filmre, amennyiben azok - mégha pillanatnyilag nem is konkréten igényelt, de fontos hazai vonatkozású adatokat tartalmaznak. £ célkitűzés helyességét az a körülmény is mutatja, hogy az ilyen módszer alapján felvett anyagban állandóbb a kutatás, mig az egyének igényeinek megfelelően összeválogatott és filmezett iratokban (többnyire éppen a legujabbkori nagymennyiségű iratok esetében) sokszor még a megrendelő som uisz-> náUa ki maradéktalanul a kutatási lehetőségeket 2. Az iratok hoz zá fér he tővé tétele segédletek készítése és közzététele utján az 1948. évet megelőző idők gyér kezdeményeihez képest gyakorlatilag és intézményesen 1950 folyamán indult meg, az Országos Levéltár alapleltárainak elkészítésével. A levéltárakról szóló 1950. évi 29. tvr. végrehajtási utasításaként megjelent 1610-26/1950/VIU. 8. VKM számú rendelet 11. szakasza rendelkezik a leltárkészítés tekintetében. A levéltárak az alapleltározási kötelezettségnek a megadott határidőn belül eleget is tettek, az ismertető leltározás helyett azonban álta26.1