Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - Szedő Antal: Levéltárügyünk eredményei és feladatai / 255–259. o.

Másik törekvésünk az volt. hogy a levéltárosképzésnek a levéltárakon belül valamilyen intézményes formát biztosítsunk, ugy, ahogy az nagyon sok európai államban már 100-H50 éve biztosítva van. A fiatal levéltárosok gyakorlati és elméleti képzése október havában megindult A képzés célja a német és latin nyelvi, paleográfiai, diplomatikai ismeretek, hivatal történeti és intézménytörténeti ismeretek jogi, jogtörténeti alapismeretek megszerzése. A következő évre marad az un, középkáderek képzésének megszervezése és ezzel kapcsolatban a két kategóriái a levéltári őr és munkaerő jobb elhatárolása.. Azt hiszem, a Jövőben megkivánhatjuk a leendő levéltári őröktől a középiskolai érettségit Ugyancsak jövő évi tervünk íontos része egy uj levéltári törvény megszövegezése, tekintettel arra,, hogy a kialakult tények egyszerűen nem fedik már a törvény fogalmazta elképzeléseket Az 1950. évi 29. sz, tvr* ui, még nem mindenben tudott szakitani a polgári felfogással: hiszen r> mint arra már az előzőkben is rámutattam - nem is ismeri az egységes állami fond elvét és az i&bból következő alapvető feladatokat Ez évi munkánk eredménye az uj selejtezési rondelet is, melynek tárcák szerinti végrehajtási utasításai most vannak születőben» E rendelet legfontosabb újdonsága a járási levéltár, illetve irattár, mjnt az irattárak és a levéltár közé eső uj szerv. Ennek a megvalósulását szorgalmazni a mi feladatunk. Más területeken is szorgalmazni kell a központi irattárak létrehozását és megbe* csülését a szerveknél. Elsősorban vállalati vonalon volna ez sürgős és fontos. Egyes üzemek és vállalatok becsüljék meg múltjuk dokumentumait és ne sajnálják a pénzt és fáradságot egy központi levéltár vagy irattar felállítására. A levéltárak képtelenek, de nem is valók arra, hogy egészen friss anyagok tömegét tárolják és ezzel kapcsolatban irattári munkát végezzenek. Nagyra értékeljük azt a munkát melyet a kartársak ebben az évben az országos fondjegyzék elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtése, a levéltári anyag egységes alapelvek szerint történő tagolása, a rondok kialakítása terén végeztek, ugyancsak eredményesnek látszik a 19-es anyag felkutatása is, legalább is eddig beérkezett összeállítások azt engedik remélni. Ez utóbbihoz szeretném kapcsolni azokat a reflexióimat melyeket a levéltárak politikai munkája, politikai feladataira vonatkozóan tenni szeretnék. Erről már 4957 decemberében, a íevéltárvezetők előtt tartott beköszöntőmben is szóltam. Most ismét hangsúlyozni kívánom: politikai munkánkhoz fel kell vértezni magunkat a marxizmus-leninizmus mélyreható, széleskörű ismeretével. Ennek érdekében ter* mészetesen élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, melyeket a pártoktatás mindenütt nyújt a pártonkívülieknek is. Az előbb emiitett szakmai képzési formák is gondoskodni fognak a marxizmus-" leninizinus megfelelő oktatásáról is. A legfontosabb feladat azonban a nagyon sok helyen tapasztalható elszigeteltség megszűntetésé. Nemelég a ihivásra házhoz jövök* elve, hanem termékeny kapcsolatot kell kezdeményezni a pártbizottságokkal és tanácsi szervekkel. Ennek megteremtéséhez kiszállásaink alkalmával szívesen hozzásegítjük a kartársakat A legfőbb politikai feladat a munkás^ mozgalomra, a kapitalizmus történetére, a tanácsköztársaságra, a szocializmus építésére vonatkozó anyag feltárása, s az adatoknak a párt és tanácsi szervek rendelkezésére bocsátása, igen szépen dolgoztak a levéltárak a választások előkészítése alkalmából, számos adatot szolgáltattak a polgári és feudális múltra. Nem minden levéltárban van azonban állandó jellegű kiállítás. - ennek megszervezésére feltétlenül módot kell találni, persze a magyar történelem íentémlitett fejezeteinek kiemelésével, Különben is, m különösen iskolalátogatások alkalmával <é helyesebb képet nyújt a levéltár jelentőségéről s munkájáról a kiállítás, mint esetleg a levéltári raktárak megmutatása, Ezek után egyes gyakorlatibb jelentőségű kérdésekre szeretnék rátérni. Itt van a kiszállások kérdése* Sajnos ezeknek az ellenőrzése sem szakmai, sem pénzügyi vonalon nem történt meg megfelelő módon. Szakmailag sincsenek minden esetben bízíositvc a kiszállás sikerének feltételei. Az élelmezési díj sem lehet segély vagy juttatás, - kiszállni csak érdemleges munka reményében és csak annak lehet aki a szerveknél valóban íud tanácsot adni, (Természetesen ir átszállítás oknál munkaerőket is ki lehet küldent) Ne legyünk az ellenőrzésekben maximalisták, ne akarjunk minden évben minden községet vagy minden szervet lejárni, Sokkal helyesebb egy-két járásban alaposabb felméréseket vagy ellenőrzéseket végezni a tapasztaltakról, mindenütt jegyzőkönyvet felvenni és azt az érdekeltekkel aláíratni. Ez példaadó módon történt meg, pl. Hadnagy kartárs területén. Minden kiszállásról - amint ez általában eddig is megtörtént -, rövid, szabatos jelentést kell készíteni. A Jövő évben a kartársak segítségévei meg akax~ Juk állapítani azoknak az un. értékminimum alatti szerveknek a jegyzékét, melyeket egyáltalában 257