Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Iványi Emma: Amerikai levéltári módszerek a történettudomány népszerűsítésében / 232–234. o.

Hasonló módszereket követ'az American Heritage is. amely, túllépve a háborús feladatok szűk keretén, most már az amerikai nép egész múltjának népszerű formában való léttár'á'sár* fB« rékszik. Szerkesztője, az ugyancsak újságíróból történésszé lett Bruce Catton a folyóirat &lsp $%& mában összefoglalta annak célkitűzéseit Megállapítja, hogy ha az ember dicsőséges csaták ssiaheíyén áll, akkor elsősorban azoknak a tetteknek emléke lengi körül, amelyeket ott a régen élt emberek véghezvíttek. A történtem ugyanis, hirdeti a lap szerkesztője is. a nép története, s mégis gyakran előfordul, hogy hairdmaü és érthetetlen erők játékának tekintik. A lap munkatársainak határozott meggyőződése, hogy múltbeli örökségünket jobban megértjük azoknak a dolgoknak tanulmányozása utján, amelyeket az amerikai nép véghezvitt, gondoií és álmodott azóta, amióta ezen a földön ét Catton ezt a módszert alkalmazta a polgárháborúról szóló könyveiben is, tudatosan előtérbe állitva a népet, amely más munkákban is szerepel, azonban nem egyedeiben, egyéniségeiben, hanem csak mint tömeg, mivel a könyvek irói általában csak annak tanulmányozására szorítkoztak, ami felül történt és felülről jött Catton könyveinek életszerűségét fokozza az a körülmény is. hogy ~ más történészektől eltérően — mindig felhasználta a levéltárakban található forrásanyagot Rátért ezután Mr. Parton a levéltárosok szerepére,, A népszerűsítésre váró témák száma kifogyhatatlan. A levéltárakban rengeteg az ismeretlen és közlésre érdemes anyag. A lap olvasóinak köre tág. belefér a politikai történet a társadalom", gazdasága ipar-*, irodalom- és művészettörténet majd minden ága. A levéltárosok nagy mértékben segíthetik a munkát az általuk feltárt iratok közlésével. Természetesen csak olyan iratokról lehet szó, amelyek általános érdeklődésre tart* hatnak számot pl. valamilyen fontos dolgot közölnek egy-egy hires személyiségről vagy eseményről, vagy az eddiginél jobban megvilágítanak egy korszakot egy osztályt egy szemléletmódot stb. Rooseveltnek unokatestvéréhez irt levele nem érdekes csak azért, mert ő irta, hanem pl. azért mert az illető levélben egy könyvre hivja fel a címzett figyelmét Marx Tőké-jére. A polgárháborúról rengeteg napló késsült ezek közül alapos válogatással kell kiemelni a valóban jelentőseket Az írat értékét fokozza az olvasható irás, mivel jó hatást tesz, ha egy részét facsimilében is iehet hozni; A levéltárosok könnyen eldönthetik, hogy egy irat alkalmas-e népszerű folyóiratban való közlésre vagy sem. Ha ugy gondolják, hogy ebéd közben, partnereik szórakoztatására is beszélnének róla, akkor alkalmas, ha azonban csak néhány kollegát érdekelne szakszem pontból, akkor nem. Felsorolt ezután néhány példát arra, hogy milyen iratokat közölt már a lap a levéltárak anyagából. (Néhány ezek közül; Theodor Roosevelt levele, amelybén beszámol Víi. Sdvárd temetéséről, - John Brown felakasztásával kapcsolatos irás, ^amelyet az eseménnyel egyidejűleg küldtek be egy laphoz, de az nem közölte le. - Bgy Portugáliában talált térkép, amely szerint Amerikát Columbus előtt már a portugálok is felfedezték. •- Frederick T. Cates memoárja, aki tanácsot adott Rockefellernek, hogyan lehet valaki emberbarát - Riportok, beszámolók a rádió feltalálásának idejéből.) Ami pedig a módszert illeti; az iratok közlése alkalmával kerülik az oktató hangot Jobb, ha az olvasó maga vonja le az iratból a szükséges következtetést Biznak az amerikai nép Ízlésének fejlődésében; s nem felülről leíelé írnak nekik. Az eredmények azt mutatják, hogy helyes módszert választottak. A. folyóirat olvasóinak száma 175 000, nemsokára eléri a 200 000-t ami hasonló jellegű lapnál nem gyakori, t Olvasótáboruk ugyanaz, mint a nivós amerikai folyóiratoké (Time, Atlantic Monthly. Newíorker). A szerkesztőség több szempontból megvizsgálta a lap olvasóközönségének összetételét és érdeklődési körét Erre vonatkozólag részletes statisztikai kimutatások állnak rendelkezésre. Az olvasók többsége elvégezte a középiskolát egy részük az egyetemet is. 35 2 különféle szakmáié területén dolgozik (elsősorban jogászok, mérnökök, orvosok, irók, szerkesztők stb.), 18 2 hivatalnok, 18 2 háziasszony, 8 2 egyházi és kereskedelmi alkalmazott 8 2 nyugdíjas, 6 2 tanuló, 2 1/2 2 munkás, 1' 1/2 2 íarmer, 1 1/2 2 katona. Általában jó jövedelmük van, inkább városokban élnek, mint falun, elég sokat utaznak bel- és külföldön egyaránt A lapot túlnyomórészt a történelem iránti érdeklődésből olvassák, amihez egyes esetekben genealógiai érdeklődés is- járul, valamint az a praktikus szempont hogy s

az olvasottakat munkájukhoz, tanulmányaikhoz felhasználják vagy a jelen helyzet értékelése szempontjából tanulmányozzák. Csak 5 2 nyilatkozott ugy. hogy olvasás közben a jelen problémáiról akar megfeledkezni. Az olvasók kétharmada férfi, egyharmada nő. igen nagy érdeklődéssel forgatják a lapot a gyermekek, a 10-19 éves tanulók. Az állandó olvasók zöme gyermekes* család. Tanulságos az a statisztika, amely az egyes témák 'iránti érdeklődést tükrözi. Általá233