Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: Jugoszláv levéltári problémák / 210–213. o.
A köteteket (göppingenií is) hely- és személynév mutató egészíti ki. Mindkét leltár, jóllehet a mi őrizetünkben levő anyagtól eltérő körülmények között létrejött iratok íelvételét tartalmazza, a múltban és a jelenben is használatos terminológia tartalma is más, nekünk is tanulságos különösen az anyag pontos számbavétele, szabatos és tömör leírása miatt. Kővágó László JUGOSZLÁV LSVÉLTÁRI PROBLéMÁK* A második világháború előtt Jugoszláviában összesen 11 levéltár működött kislétszámu sze-* mélyzettel és igen szűkös anyagi és pénzügyi támogatással. Hogy milyen kevés gondot fordítottak a levéltárakra, azt jól szemlélteti többek között az a tény. hogy 1921-ben'kezdték el az újonnan alakult államíormáció addig egészen eltérő viszonyok között dolgozó levéltárainak jövőbeni munkájái szar bályozó egységes levéltári törvény kidolgozását, de ez a törvény sohasem készült el. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kezdettől fogva nagy gondot fordított a levéltárakra. Az ország területének egy része még nőmet megszállás alatt volt, amikor a JSZNK kormánya már intézkedéseket hozott a levéltári értékű iratanyagok megőrzése és gyűjtése érdekében. 1945. február 20*án kormányrendelet Jelent meg a kulturális emlékek védelméről. Ez a rendelet többek között az állam védelme alá helyezte a gazdasági váHalaíok és a volt önkormányzati szervek levéltárait 1946. június 5*én különleges kormányrendelet tiltotta meg bármiféle levéltári anyagnak az ország területéről való kivitelét vagy megsemmisítését, (A második világháború előtt Jugoszláviából nagymennyiségű iratanyag, különösen sok értékes török közigazgatási irat került eladás utián külföldre.) A JSZNK Népszkupstinaja 1950. január 20-án megszavazta <Az állami levéltárakról szóló általános törvényt*, amelynek rendelkezései alapján a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság egyes köztársaságai sajátosságaiknak megfelelő törvényeket adtak ki. Á levéltárakról szóló általános törvény «a JSZNK területén található összes történelmi +• le» véltári anyagot tekintet nélkül arra, hogy az kinek a birtokában van, az állam különleges védelme alá helyezi, az iratanyag megőrzése és tudományos tanulmányozásának biztosítása céljából* (1, §) A törvény a kővetkező levéltári kategóriákat különbözteti meg; a JSZNK állami levéltárai, az egyes népköztársaságok állami levéltárai, városi levéltárak. Szövetségi jellegű * tehát Jugoszlávia egész területére kiterjedő hatáskörű levéltár az országban három működik: a JSZNK állami levéltára, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének történelmi levéltára ós t Hadtörténeti Intézet levéltára - mindhárom Belgrádban. Köztársasági JtUsfiü levéliárak az egyes tag népköztársaságok (Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia és Hercegovina, Crna Gora, Macedónia) területén működnek, összesen 12. Vajdaság Autonóm Tartomány területén - amelynek levéltárai bennünket legközelebbről érdekelnek - a rendelkezésre álló adatok alapján 1956 elején a következő levéltárak működtek: állami x • Az ismertetés a következő cikkek, beszámolók alapján készült: . Sianje I pr obiemi arhivske sluzbe danas, üragt Milenkovic. Arhívist 1956/1. Struena i naucna delatnost arhivskih ustanova kod nas, £dib Hasanagíc, Arhivisf 1956/1. IzvesiaJ o dvogodiánjem radu saveza arhivskih radnika FaRj, Jovan Marjanovic, Arhivist 1956/1. Pravila Saveza drusiava arhivskih radnika F^RJ, Arhivist 1956/1. , 0 nekim pi tanura a arhíva i arhivske sluzbe kod nas, £dib Hasanagíc, Arhivist, 1956 3-4. Medelja Jugoslovenskifi* arhiva. Z. Anic. Arhivist 1957 3-4. Arhivt Féderaüvnoj Narodnoj Respubliki Jugosiavii i Jih publikacii (1945-1955), I. A. Kaioeva, Isztoricseszkij Arhiv 1956 szeptember— október. 210 v