Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kohut Mária: A szovjet szövetkezeti szervek iratanyagának jelentősége a történelem kutatásában / 205–206. o.

Kohut Mária; * Á SZOVJET SZÖVETKEZETI SZ

ERVEK IRATANYAGÁNAK JELENTŐSEGE A TÖRTÉNELEM KU

TATÁSÁBAN Az Isztoricseszkii Archív 1957. 1. számában M. P. Gubenkcnak a szovjet levéltárakban őrzött szövetkezeti iratanyagot ismertető cikke, a 20*as 30-as évek konkrét gazdasági és társadalmi viszonyainak elemzéséhez nélkülözhetetlen forrás anyag okra hivja lel a kutatók ügyeimét A szovjet hatalomnak az orosz mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszűnteié* sere irányuló erőfeszítései, a sokmilliós kisparaszti gazdaságok - nem minden nehézség nélküli átvezetése a legfejlettebb technikát alkalmazni tudó szövetkezeti nagygazdaságra, a kollektivizálás lenini tervezetének megvalósítása mint az elmúlt 40 esztendő egyik legfontosabb kérdése központi helyen szerepelt az e korszakkal foglalkozó tanulmányokban. Ezen munkák szerzői azonban - mint ezt a cikkíró megállapítja - igen kis mértékben használták a szövetkezett fondok anyagát, figyelmük elsősorban *» amennyiben használtak levéltári anyagot - a legfelsőbb kormányszervek fondjai felé irányult, csaknem teljesen mellőzve az alsó* helyi szervek anyagát Az utóbbi időben több - a mezőgazdaság kollektivizálásával foglalkozó - kandidátusi disszertáció szerzője ha <kiválasztó-módszerrel* is, de felhasználta a szövetkezetek iratanyagát - elsősorban a Kolhozközpont fondját *» megtörve ezzel azt az idegenkedést, ami mindezideig a kutatók részéről jelentkezett *| Ezeket a kezdeti lépéseket amelyek még igy is - az igen gazdag és értékes anyag elenyésző kis részének átvizsgálásával is sok újszerű eredményt hoztak felszínre és eddig nem kellően tisztázott kérdések megoldásához vittek közelebb - hihetőleg további kutatások fogják követni. Gubenko, aki-a szövetkezetek iratanyagát nem kizárólag, - még csak nem is elsősorban - az archívárius szemszögéből ismerteti, cikkével ezeket a kutatásokat akarja egyrészt megkönnyíteni, másrészt a történész-kutatók érdeklődését felkelteni. % Az Októberi Forradalom és a Szocialista Építés Központi Állami Levéltárában (CGAOR) őrzött központi szövetkezeti szervek közül a szerző a Fogyasztási Szövetkezetek Összoroszországi Központi Szövetségének (Centroszajuz) és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Összoroszországi Szöveb ségének (Szelszkoszajuz) keletkezését és feladatkörét röviden ismertetve, m a kutatók által legjobxx ban elhanyagolt - Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségeinek Szövetségével foglalkozik^ Míg a Centroszajuz és a Szelszkoszajuz anyaga megvilágítja a Kommunista Párt munkáját a szovjet hatalom első éveiben (a szövetkezetek létrehozását a szövetkezeti apparátus megteremtését a proletárbefolyás érvényesítéséért íolytatott harcot a mezőgazdasági gépekkel való ellátás teljes bonyolultságát, a mezőgazdasági termékek értékesítésének és beszolgáltatásának kérdéseit a mezőgazdasági szövetkezetek fajlagos súlynövekedésének dinamikáját az ország gabonaellátásában), addig a Szövetkezeti Központ anyaga átfogva az 1927**30-as éveket, ennek a termelési kooperáció és a kollektivizáció reális előfeltételeit megteremtő időszakasznak képezi egyik legautentikusabb forrását Jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy ennek az időszaknak dokumentumai a Statisztikai evkönyvekben sem szerepelnek. x V.P. Danyilov: *A szovjet állam harca a mezőgazdaság kollektivizálása anyagi technikai előfeltételeinek megteremtéséért 4926-1929. Cs. Atajev: Szerződések és szerződéskötések népgazdasági Jelentősége a mezőgazdaság kollektivizálása előkészítésének és megvalósításának korszakában. (1954) N. K. ivascsuk: A Szovjetunió Kommunista Pártjának harca a mezőgazdaság fel endüléséért és a parasztok kooperációjáért az 192#r27-es években. (1954) V. A. Golikov : A Szovjetunió Kommunista Pártja mezőgazdasági szövetkezete megerősítéséért és fejlődéséért vívott harcban 1921-1928. (1954). N.A. ivnickij; A Szovjetunió és az orosz Szövetséges Köztársaság Kolhoz Központjának fondja és e fond jelentősége a Szovjetunió kolhozmozgalma történetének tanulmányozásában 1927-1932. (1955) xx Továbbiakban; Szövetkezeti Központ 205