Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: Nyugatnémet levéltári problémák a koblenzi 35. német levéltáros napon / 200–204. o.

korlati szisztémaját. Az értékelmélet gyökere természetesen csak a levéltári őrzésre való érdemesség kritériuma lehet Minden értékelésnek ebből kell kiindulnia* A proveniencia és a levéltári érettség körülményei az értékelés szempontjából csak negatívumot állapítanak meg, azt a tényt, hogy a kérdéses iratanyag begyűjtésének nincsenek alapvető akadályaU Á pozitív levéltári érték kétféleképpen nyilvánulhat meg; i. generális értelemben, vagyis olyaa tulajdonság formájában, amely egy iratanyagot, ügyiratot egyáltalában érdemessé tesz levéltári őrzésre és 2* graduális értelemben, mely az általános értékelésen belül bizonyos íokozatokat jeleni a levéltári őrzésre való érdemesség tekintetében. Valamely ügyirat vagy levéltári anyag általáios értékéi aa érdeklődés, a teulatái$ igény merve szabja, meg, mely annak külső megjelenési íor májával (külsőleges levéltári .értek), vagy belső szell#Ül HpUlllAiit (belső levéltári érték) kapcselatcsan merül lei Mz első szempont a modern ügyiratok eseíébea vajmi kevés szerepet játszik, de a belső érték megállapítása gyakran igen nehéz fel* adatot ró a levéltárosra. A jövő szempontjából némileg útmutatásul szolgálhat számára, ha; a) az egyes levéltárak kutatási statisztikáját áttanulmányozza, b) ha az érvényben lévő jogszabályokat átvizsgálja, hogy mely törvénykezési eljárások igényelhetnek esetleg levéltári dokumentációi és c) ha a levéltári forrásokra támaszkodó különféle tudományos kutatási ágazatok módszereivel megismerkedik, ílykóppen hozzávetőleg megállapíthatók azok a tényezők, melyek a levéltárak iránti érdeklődést jelenleg és a későbbi idők folyamán befolyásolhatják, illetve az irat-tömegek értékének megítélésénél irányadóak lehetnek. Az un. graduális levéltári érték az érdeklődés intenzivitása meh lett a kérdéses ügyirat tartalmi közlésének formájától és riücaságától is függ* ávek multával természetesen ezekben a fokozatokban — akár egész sorozatokkal, vagy iratfajtákkal kapcsolatosan is változások következhetnek be. Végül felvetődik még a kérdés, vajon van-e gyakorlati haszna az emiitett levéltári értékei* méletnek? Eltekintve attól, hogy.egy ilyen kidolgozott értékelési rendszer nagyban elősegíti a levéltári őrzésre kerülő iratanyag kellő szelektálását, a fokozaü értékek ismeretében egyes levéltári munkák végrehajtása. »* mint pl. iratrendezések súlypontozása, levéltár-védelemmel összefüggő kér* dések beütemezése * illetve egyéb levéltári problémák (átmenő levéltárak felállítása, tömeg-filmezés stb#) megoldása is sok esetben könnyebbé válik. A levéltár-tudomány vonalán pedig egészen uj terű* letet jelent az értékelméleti tannak a gyakorlatba való átültetése és alkalmazása, úgyannyira hogy idővel önálló tudományággá szélesedhetne ki. az általános levéltárügy kétségtelen előnyére, A'z előadások elhangzása után hozzászólások következtek; Stadler dr. (München) a barjor selejtezési ügy legújabb szabályozásáról számolt b% mely az igazságügyi minisztérium bevoná* sával készült s az ügyiratok levéltári értékét hosszas gyakorlati tapasztalatok alapján, a kejlő reá* Utassal veszi figyelembe. A kiadott katalógusok 26 csoportban sorolják lel azokat az ügyiraHajtákat amelyeket történeti, jogi, néprajzi stb. értekük miatt meg kell taftai|L A proveniencia egj#taMbá& nem döntő tényező a kiválogatásnál. A selejtezést a hatóság szakembere végzi* de az illetékes levél*. tárosnak betekintési és ellenőrzési Joga van. A selejtezési jegyzékeket'- mint korábban is - esefle-.ges kiegészítés* vagy észrevételezés céljából a területileg illetékes állami levéltárhoz kel! beterjessz tenl. A selejtezésnek ez az újbóli szabályozása 4957~től kezdve lépett érvénybe, az ennél régebbi iratanyagok más módszerek alapján kerülnek átrostálásra* - Stadler a továbbiakban felhívta a íh gyeimet, hogy a levéltári őrzésre való érettség elvének érvényre juttatása mellett senj kívánatos bizonyos esetekben (pl. törvénykezési aktáknál) a begyűjtési határidők merev alkalmazása. Hőhnel dr. (Potsdam) sajnálattal állapította meg, hogy a főreferens (Rohr drj az átmenő levéltárakkal (irat" tári lerakatokkal) kapcsolatosan csupán .külföldi példákat emelt kf, holott komoly német kezdeményezések Is történtek e téren. Sante dr. már több alkalommal kifejtette, hogy az irattárak és állami levéltárak közé valamilyen szürő-intézményt kellene beiktatni. Kelet-Németországban ennek nyomán az illetékes állami levéltárak és a központi levéltári igazgatás felügyelete mellett át is alakították a régi hatósági irattárakat un, igazgatási levéltárakká. Iratanyaguk selejtezésének módjára és szempontjaira vonatkozólag különleges előírások láttak napvilágot miáltal az állami levéltárakat már nem fenyegeti az értéktelen ügyirat-áradat veszélye. ~ Egyébként Hőhnel is helyeselte Meinert-nek a területi (körzeti) levéltárakról kifejtett véleményét i , 203 I