Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto: A levéltártudomány és az oklevél- és irattan kutatásának kérdései: Archivmitteilungen, 1957. / 181–185. o.

a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok számos központi állami levéltárát vezetik, kerületi levéltárakat köztársasági és kerületi levéltári igazgatóságokat és osztályokat irányítanak* Mindez :iaegannyi szállal köti össze az Intézetet a levéltárügy közvetlen gyakorlatával és sikeres működésének ez egyik biztositéka* Íz Intézet munkájában azonban ** érthetően «* vannak még hiányosságok. Tetemes munkál igényel még egyes speciális tudományágakon a képzés megjavítása. Szükséges, hogy uJ taneszközök alkotásával még szélesebben alátámasszák a munkát. A tanterv megjavítására még van tennivaló, hogy egyes szakok kölcsönös együttműködését és oktatásuk időszerű összehangolását biztosítsák* Valamennyi tudományág oktatásában szükséges a formalizmus és objektivizmus elleni küzdelem erősítése. Úz Intézetben még sok teendő marad az ideológiai és politikai munka megjavítása terén a diákság ideológiai-politikai nevelése és a professzori és docensi kar ideológiaHelméleti színvonalának emelése által, k tanszékek tudományos munkáját és az alkotó tudományos viták kh terjesztését szélesebb keretek között kell folytatni. Szükséges, hogy elmélet és gyakorlat kapcsolata erősödjék, a levéltári munka haladó tapasztalatainak tanulmányozása és kiszélesítése fellendüljön* & Moszkvai Állami Történetfíí,evéltári intézet működésének 25 évében az ország egyik nagy humán főiskolájává fejlődött Nagy tudományos kollektívát alakított ki, sikeresen irányítja az oktatást és a tudományos munkát és igy a szovjet levéltártudomány fejődését segíti elő* Meisnep, H e j n r i ch Ottó: A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY ÉS AZ OKLEVlUr ÉS IRATTAN KUTATÁSÁNAK K&RDfeSEl (Archivmitteíiungen -1957, 88^94* U 4. Beszélhetünk-e levéltártudományról mint fogalomról? ookan ugy vélik, hogy mainapság sincsen még levéltártudomány* De az, amit mi ezen a szón értünk, a valóságban tényleg nem lenne egyéb*, mint a mindig újra leszűrt tapasztalat? Megálljaié a helyét ez a vélemény? Ha Ernst Bernheim nyomán valódi tudományról ott beszélünk, ahol nemcsak a tapasztalatból meritő rutinról, hanem olyan szemléletmódról van szó, amely tárgyának mivoltát tartalmát*, fejlődését és jelentőségét kölcsönös és nagyobb összefüggésekben elemzi, akkor a levéltártudománynak a létezése minden kétségen kivül fennáll. Tulajdonképpen Adolf Brenneke könyvére is elégséges volna utalnt hiszem ennek a jelentősége épp abban áll, hogy a levéltárügy tapasztalati* történeti eredményeit besorolta ebbe a ^kölcsönös és nagyobb összefüggésbe*, és ezzel szaktudományunk módszertani alapvetését teremtette meg. Ami pedig a közelebbieket illeti, hivatkozom Volf* gang Leesch tanulmányára az * Archív ar und Historiker* cimü emlékkönyvben. Különben elméleti téren az utóbbi évtizedekben egyébként is elértünk annyit hogy a levéltárosok öntetszelgés nélkül állithatják, miszerint a rutin korszakán már szerencsésen tulmentek. A ^levéltár tudomány* szót és fogalmat a német nyelvterületen kivül is ismerik és elismerik* Elég itt a szinonimák láncolatát idézni'. franciául; science des archíves, angolul; archive science, olaszul; scienza degli archivi, lengyelül; archivoznastwo. 2. Meddig terjed a levéltártudomány fogalma? •.•>•":, 4 Itt egyesek nagyon messzire akartak terjeszkedni, A levéltártudomány *- igy mondták •? • mindazon diszciplínák müvelése, amelyek irásos történeti forrásanyag feltárására és kiaknázására szolgálnak*. Eszerint tehát a levéltártudomány fogalma nemcsak a levéltárügy elméletét, valamint fejlődését és jelentőségét foglalja magában ** itt nyilvánvalóan mindenekelőtt levéltártörténetre gondoltak - hanem a levéltártudománynak a történettudomány mindazon külön ágait is művelnie kell* 184