Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.
90. Békéli, Iskolák. 246-247, 264. - Miklósy Zoltán, Ételes hely és iskola a középkorban. Levéltári Közlemények 1940/4-1. 170-478. - A városi és káptalani iskolák lontosságára és számának növekedésére lásd Luizova, i.m. Srednie Yeka V (1954). 273-274. - Az irás és olvasás utáni igény megnövekedésére ; Hajdú Helga, Lesen und Schreiben im Spatmittelalter. Pécs. 1931. 91. Fraknói Vilmos, Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest. 1879. - Kardos. Deákmüveltség. Századok 1939. 484-485. 92. Ábel Jenő. Egyetemeink a középkorban. Budapest. 1881."- Békeíi, A pécsi egyetem, Qüdapesí, 1909. - Cs'ászár Mihály, Az Academia ístropolitana. Pozsony, 1914. 93. Bunyitay Yince, A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad. 1883. 1. 280293. E vidéki művelődési központok korszerű kultúrájára vonatkozóan nagyon jellemző adatokat nyújtanak az egykorú könyv tár jegyzékek, illetve az olt szereplő személyek könyvei és az* ezekben található bejegyzések. Vö. Hoíímann Edit, Régi magyar bibliofilek. Budapest, 1929. Fejérpataky. A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első leiében. Magyar Könyvszemle 1885. 141-151. - Horváth Henrik, Zsigmond király és kora. Budapest, 1955. - A gyulafehérvári humanista központra: Balogh Jolán, Az erdélyi renaissance, Kolozsvár, 1943. 49-71. Ernuszt Johanna, Adríanus tfolphardus. Budapest. 1939. 31-42. - Kelényi B. Ottó, Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagia-jához. Budapest (1940). Klny. a Fővárosi Könyvtár Évkönyve IX. kötetéből. 36-50. 94. Békéli, Iskolák. 348. - Kardos. Deákmüveltség. Századok 1933. 464-465. - Jakó Zsigmond. A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben. Levéltári Híradó 1956, 2-3. sz. 20-21 (ezután: Jakó, Laikus írásbeliség). 95. Kardos, Deákmüveltség. Századok 1939. 483-491. 96. Vö. Fraknói Vilmos, Verbőczy István. Magyar történelmi életrajzok. Budapest, 1899. - Jakó Zsigmond, Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. Erdélyi Múzeum 1947. 69-73. 97. Barta, i.m. Regnum 1937.108. 98. Kumorovitz Bernát, A leleszi prépostság tagjai és hiteleshelyi személyzete 1569-ig. Emlékkönyv Szt. Norbert halálának 800 éves jubileumára. Budapest. - Gödöllő. 1934. 47-49. - Jakó, i.m. Erdélyi Múzeum 1947. 79. 99. Dl. 27431. 27439. 100. Békeíi. Iskolák. 349-350. - Jakó, i. m. Levéltári Hiració 1956. 2-3. sz. 18-19. - A középkori íalusi iskolák adataiból sokat felsorol Békeíi. A népoktatás törtéhete Magyarországon 1540-ig. Budapest. 1906. 461-482. 101. Istványi. Megyei írásbeliség. Századok 1937. 549-551. 102. Jakó. i.m. Erdélyi Múzeum 1947. 67-77. % 103. Vö. Békeíi, Iskolák, 297, 348. 104. A városi jegyzőkre, előképzettségükre vonatkozóan lásd Georg Müller, Stühle und Distríkte als Unterteilungen der Siebenbürgisch-Deutschen Nationsuniversiíat, 1141—1876. (Hermannstadt, 1941.) 52-58 T * - Yő. Georg Eduárd Müller. Der sachsische Doríschulmeister und Dorfnotar in der Zeit vor der Reíormation in Siébenbürgen. Siebfinbürgische Vierteijahrsschriit 1934. 31-38. m 157
