Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

. A váradi és az erdélyi káptalan, a kolozs monostori konvent, az erdélyi vajdák és alvajdák okleveleinek visjegyeit lásd Szönyi, Lm. 129-133* . U, 9, • .. Yö. Bogdán István, Vízjelek és vízjTílku tatás. Levéltári Híradó '1956. 2-3. sz. 27-83. - Cerhard Piecard. Die Wasserzeichfnforschung als historische Hilfswissenschaft Arehivaiische Zeitschrifí Lü (4956). 62-115. . V&Üenbach, Schriítwesen. 166M82. 217-247. - Paoii, i. m. U, 55-120. . Magyar Könyvszemle 1S88. 86-87. ,•••'.'. . Iványi. Eperjes,: Magyar Könyvszemle 1911. 146. - Az írószerek felől jó képet nyújt Aloys Bömer, Die Schriít und ötre Entwicklung. Fritz Mílkau, Eandbuch der Bibíiothekswissenschatt. Leipzig. 1931. í. 57. látható ábra. , * .- V&ttenbach. Schriftwesen. 189-193. i Gulyás. Lm. Magyar Könyvszemle 1923. 29-31. . V&ttenbach, Schriítwesen. 193-217. - Iványi. Eperjes. Magyar Könyvszemle 1911. 146. •'. Csak á XYL század vegétől fogva jött szokásba az arany, kék, vörös szín használata, azonban szinte kizárólag cimereslevelékben vagy ünnepélyes privilégiumokban. A eim érkép kiíestóséhez már a XV. század elejétől kezdve több szint használtak. . Szenípétery. Okit 11-12. ;.-'.' . Pl. Suky-es. lvt 1379. Vi. 28. - tfass-cs. levt a KNK Akadémiája kolozsvári Tört Lvi-ban. 1363. ViL S. . A középkori irás technikájára és az íróeszközök formájára, használatára vonatkozóan különlegesen érdekes ábrák találhatók Edw&rö Johnsíon, tfrittng and Ulumínaüng and wetiering. London. 1908. - Vö. 0. Hurm. Schriltform und Schreibwerkzeug. Die Handhabung der Schreibwerkzeuge und ihr formbildender Einfluss au? die Aníiqua bis zum Einsetzen der Goük. tflen, 192S. . A veszprémvölgyi apácák I. István királytól származó, 1002 előtt kelt görög nyelvű oklevele jellemzöen utal arra, hogy-a magyarországi iráskiúíura kezdetben, bizonyára a keleü egyház hatására, a görög irás utlán is tett néhány bátortalan lépést ós csak a nyugati egyház diadalmaskodása után vált a latín irásterület részévé, Vö. Szentpéier-y. Okit 40-41, . Vö. Guoth Kálmán. Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Budapest 1936. passim. . Perényi József. A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására. Budapest, 1938. 3. 10. . Vaííenbaeh. Ánieítüng zur lateinisehen PaleograpMe. Leipzig, 1896. 39. - Arhur tíiry, Manuel de diplomaüque.-Paris. 1925. 517. - Vö. Hajnai. írástörténet . 43. Bizonyító facsimile anyag; Hajnal. Vergleichende Scnriííproöen zpr Entwicklung und Verbrei* tung der Schriít im'.12-13- Jahrhundert BudapesHLeipzig-Mliano. 1943. és Hajnal írástörténet mellékletein. . Az alábbiakban Hajnal István eredményeit nyújtjuk. Vö. Hajnai. Írástörténet 84-1 Oi. és L'enseignement de récriíure aux uníversités médiévales. Stüdia Hístorica Academiae Scienüarum Hun• * garicae. Budapest. 1954. 102-129. 155