Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

Gulyás Pál, A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktol napjainkig. Magyar Könyvszemle 4923. 26WS&, - Iványi Könyvek). Magyar Könyvszemle 1929. 33-48. 193-208; 443-128, 296— 302 ; 4934. 60-63 ,. 4932/34. 43-88. Harry Bresslau* Handbuch der 'Urkundenlehre für Deuíschland und Ualien, 11/2.2 493-494, '«- A hártyabehozatal szempontjából elsősorban tekintetbe jöhető Bács hártyákészitői már 4288-ban céhbe tömörültek. Ve, Gulyás, i. m. Magyar Könyvszemle 4923. 28. Fejérpataky László, Magyarországi városok régi számai áskönyvei. Budapest 4885 (ezután: Fejérpataky, Számadások). 440. 465, 472, 477, 485* 222. 444, 422. 428, 438, 448, 455. - Jvanyi Béla, írás és könyvek Eperjesen a XV-XVI. században, (ezután. Iványi. Eperjes) Magyar Könyvszemle 4944. 436. - Gulyás, Lm. Magyar Könyvszemle 1923. 28. Rechnungen aus dem Archív der Stadt Hermannstadt und der sachsischen Naíion. Quellén zur Geschic-hte Siebenbürgens aus sachsischen Archíven Hermannstadt 4880, I. 473 (ezután: Rech. -A nungen). - Damian P. Bogdán, Diplomatica slavo-romína din secolele XIV. sj XV. (ezután: Bogdán, Diplomatica). Revista Istorica Romina 4935^-1938. 267. - üő. Din paleográfia slavo - romina (ezután. Bogdán, Paleográfia). Documente prívind istoria Rominiei. Introducere. Bucuresü, 4956. I. 422. • « „ A hártyák sokfélesége azzal is magyarázható, hogy a kisebb gyakorlatú kancelláriák gyakran irták okleveleiket a felek által hozott pergamenre. Ezzel a szokással kapcsolatosan értelmezendő az erdélyi káptalan egyik oklevelének a hátán olvasható következő egykorú feljegyzés is o «Pro psrgameno nostro nil solvíí». Barabás Samu, A római szentbirodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. Budapest, 1895. I. 240 (ezután.' TelOklJ, - ^Pergamen, céram et sericum dedit» ~- jegyzi meg a leleszi konvent nótáriusa, Kumorovitz Bernát, A leleszi konvent oklevéladó működése 4569-ig (ezután. Kumorovitz, Lelesz). Turul 4928. 44, 34 és 485. jegyzJ. Szentpétery, Okit 49. 43. Olyan későbbi esetet is ismerünk, amikor hiteles heiy több darabból összevarrt pergamenre irt oklevelet Vö, Szentpétery, Okit 224-222..- Két nagy hártyaivből összeragasztott alvajdaí bírósági oklevél. Tört Lvt, lörzsgyüjtemény, 4439. I. 24. 44. Istványi Géza, A megyei írásbeliség első korszaka (ezután. Istványi, Megyei írásbeliség). Századok 4937. 540., . 45. Istványi, i. m. 544. 46. A hártyák kereskedelmi árára vonatkozóan 1395-től kezdve maradtak pontos adataink. Nagyszombaton ekkor 40 dénár voli egy- hártyaiap ára. Vő. Fejérpataky, Számadások. 440, 346, 384, 404. - Rechnungen. 473. 47. Iványi. Eperjes. Magyar Könyvszemle 49-14. 436. 48. Fejérpataky, Számadások. 440. / 49. Barta István, Középkori közjegyzőségeink történetéhez* Szentpétery-emtékkönyv. Budapest, 4938. 42-43. szerint a közjegyzők általában papírra irták okleveleiket. Az általunk átvizsgált eredeti anyag viszont azt mutatia, hogy a közjegyzők Erdélyben szinte kizárólag csak hártyán okleveleztek. 20. Kumorovitz Bernát Veszprémi regeszták. Budapest. 1953. 570. sz. 9. 40* 44.