Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

m. A JÖVŐ FALADATAI A fentiek során többizben hangsulypztuk asokat a nehézségeket, amelyek jelenleg lehetetlenné teszik, hogy a romániai latin irásfejlődés egészéről kerek képet lehessen adni. ügy véljük, hogy be­fejezésül rá kell mutatnunk azokra az utakra-módokra is. amelyeknek a segítségével - véleményünk szerint — az emiitett ak;adáiyok leküzdhetők és latin paleográfiánk korszerű szintéziséhez az előfel­tételek megteremthetők lennének. '­Mindenekelőtt az ország egész területén használatban volt humanista és újkori irásváltoza­tokról (oklevél- és könyvirások változatairól egyaránt) legalább annyira részletes összeállítást kel­lene készíteni, mint amilyent az Erdélyben divatozott gótikus oklevélírások variánsairól ebben a ta­nulmányban magunk igyekeztünk nyújtani. Ennek az elemzésnek a során, szinte minden külön munka nélkül Összekerülne egy olyan hasonmásgyüjtemony anyaga, mely a romániai latin írásoknak való­ban a legjellemzőbb változatait tartalmazná. Ennek a két feladatnak a megoldása aztán biztos kiindu­lási alapot jelentene-a további paleográfiai részletkutatás ok számára. Ezt az alapvetést ugyanis a legkülönbözőbb írástörténeti vizsgálatok kellene kövessék, amelyeknek az írásoktatás fejlődését az írástudás elterjedésének az útját, módját és ütemét, az írás társadalmi szerepének koronkénti vál­tozásait, az Írástudó réteg társadalmi eredetét, műveltségét, szerepét és helyét az egyes korok társadalmában, a világi írástudó réteg kialakulásának a műveltség, az irodalom jellegére gjakeröU hatását, stb„ stb. kellene rendre felíárniok. így lehetne aztán a siker reményével nekivágni annak az egész paleográfiai kutatásunk szempontjából központi jelentőségű kérdésnek, hogy az ország te­rületén egykor párhuzamosan használt cyríIL görög és latin Írásrendszerek miként befolyásolták egymás fejlődését milyen hatásokat gyakoroltak egymásra és általában az íráskultúra alakulására. Csak miután így töviről-hegyire megismertük irásfejlődésünk belső kérdéseit, láthatnánk neki egy­részt a honi paleográfiai sajátosságok kielemzéséhez, másrészt viszont cyrill, görög vagy latin irásíejlődésünknek az illető irásterület és Íráskultúra egészébe való beleíliesztéséhez. A Román Nép­köztársaság esetében tehát bonyolítja a latin paleográfiai kutatásokat az is, h-ogy értékeléseinkben, megállapításainkban többnyire számolnunk kell a két másik írásrendszer jelenlétével is. Éppen ezért a latin paleográfiai kutatások virágzása a Román Népköztársaságban kötve van a cyrill és a görög paleográfiai kutatások egyidejű fellendüléséhez, paleográfusainknak a korábbinál jóval szorosabb együtt­működéséhez, - tekintet nélkül arra, hogy azok a három írásrendszer közül melyiknek a területén dolgoznak. Mindezeket a felsorolt feladatokat azonban ku-iatói-nk összefogva is aligha oldhatják meg, ha nem keresnek kapcsolatot a szomszéd országoknak hasonló feladatokkal viaskodó paleográfiai ku­tatásával. Nem téveszthetjük ugyanis szem elől sohasem.'hogy a Román Népköztársaság cyrill, gö­rög és latin írásbelisége három különböző hatalmas írásiérületnek csak egyetlen része, s ennek a sajátosságai a többi részek és az irásterület egészének az ismerete nélkül, helyesen nem értel­mezhetők. Saját területünkön sem juthatunk tehát kellő ütemben előre, ha munkánk közben nem igyekszünk kapcsolatot teremteni szomszédaink hasonló-törekvéseivel. Ennek az együttműködésnek a szakirodalom minél ^hiánytalanabb megszerzése mellett egyik legtöbb haszonnal kecsegtető válto­zata lehetne az összehasonlító paleográfiai anyag minél kiterjedtebb méretű cseréje. Amit ugyanis korábban a költséges facsimilékkel csak rendkívüli anyagi áldozatok árán lehetett volna megvaló­sítani, ugyanaz a cél manapság a mikrofilmek segítségével egészen könnyen és olcsón elérhető lenne. A teendőknek ez a nyers felvázolása is sejteti, hogy mennyi előmunkálat, részletkutatás szük­séges még a romániai latin paleográfia korszerű szintézisének az elkészítéséhez. Ha e tanul­mány valamivel is hozzájárult az előttünk álló nehézségek és az ezek leküzdéséhez szükséges teen­dőknek a tudatosításához, akkor, minden csonkasága és egyenetlenségei ellenére is, alérte a célját 150

Next

/
Thumbnails
Contents