Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

a kezébe, hogy seregestől ke re., sík Tol elsősorban az ö igényeiknek legmegfelelőbb franciaországi főiskolákat ilíetye a párisi egyetemet Keíefr es iSszakeurópa tanult roiege ekkor még teljes é$éáp& ben klerikusokból állott ós a világi társadalom művelődési igényel is egyháslas színezetűek voltak. Ezért özönlöttek innen a XJIi. század; kompéig a diákok a müveit papságot nevelő párisi egyetemre és nem a fejlett városi társadalmak világias igényeihez igazodó olasz főiskolákra. Aki udvari papként oklevélírással akart az életben boldogulni, az a párisi egyetem szabadniüvészeti (artium liberalium) fakultását k >reste fel. Itt tanulták meg egymás mellett Európa legkülönbözőbb országainak a fiai a gyors egyetemi jegyzeürás hatása alatt megújult oklevélírást és innen vitték szét hazájukba az egymást váltogató diák-csoportok az írás legfrissebb vívmányait. A fentebb említett paleográfiai egyezések vezették el a kutatást annak a fontos szerepnek a felismerésére, amelyet általában az egyetemek, de Kelőt- és Északeurópa számára különösen a párisi egyetem és a franciaországi főiskolák játszottak nemcsak tudornányos tekintetben, hanem a korszerű íráskultúranak a gyakorlati életben való elterjesztésével is. Az adatok hosszú sóra bizonyítja, hogy a XII. század utolsó negyedéve! kezdődő évszázadban a magyar királyok okleveleit is általában Franciaországban tanult, az ottani Írásgyakorlatot alaposan ismerő, jogilag képzett, müveit udvari papok irtuk. Közismert, hogy ilj. Béla névtelen jegyzője éppenugy Parisban tanult mint a magyar királyok oklevelezésének a formáit megszilárdító Adorján kancellár, vagy az a pál nevű királyi nótárius, később erdélyi püspök, aki JJJ. Bélának az udvarában tárgyalt ügyek irásbaíoglalár sát elrendelő 4484. évi híres oklevelét is írta3. Az uj oklevélírás elterjesztő! és hordozói Az uj, praktikus irásstilus- elterjedése az egész középkori Magyarországon és igy Erdélybon is hamarosan elkövetkezett a külföldön tanultaknak a befolyásos rétege utlán. A királyok és a feudális világ előkelői ugyanis minden eszközzel lám ugatták ezeknek a világi társadalom szempontjából annyira hasznos oklevéliró papoknak az egyházi érvényesülését Előbb-utóbb magas egyházi méltósághoz, gazdag beneflciumokhoz segítették őket Ezek a tanult papok leltek püspökként prépostokként, lektor-kanokokokként a XIII. század első f-lében meginduló hiteleshelyi és vármegyei oklevelezésiek a kialakítói. Rajtuk keresztül érvényesülhetett a korszerű irásstilus a provinciális gyakorlatban is. i1 A Franciaországban, majd pedig a XM. század derekától fogva Olaszországban tanult magyarországi oklevélir óknak a száma a mai fogalmak szerint talán alacsonynak tűnhet ugyan, de az Írásbeliség akkori méretei között arra mégis elegendő volt hogy ez a réteg teljesen megszabhassa az itthoni irásíejlödés irányát Erre azért nyiloti módja, mert szinte teljesen kizárólag enmk a magister 82 címet szerzett rétegnek a keze alatt állott mind az oklevelozés, mind pedig az iskolázás. E klerikusokat sajátos képzettségük, melyet a jog- és írástudás teljes egysége Jellemzett az írásos munkával vaió bensőséges kapcsolatuk különösen alkalmassá Mí'i a magyarországi iskolákban folyó írásoktatás fokozatos korszerűsítésére. Bizonyára e msgis tereknek tulajdonitható a v >szprémi káptalani iskolának a magyarországi jogász-, és ami akkor vele egyet jelentett oklevéliró-képzés központjává való kifejlesztése még 4276 előtt

84 Világosan utalnak erre IV. László király -1276. évi oklevelének arról szóló szavai, hogy Veszprémben, jmiként Franciaországban, Parisban*, a szabad művészetek és a jogtudomány oktatása tudós tanárok működése nyomán íélső rangra emelkedett*.80 A világi társadalomnak a Jogtudá's és a vele szorosan egybeíüzött gyak. rlaü irás utáni fokozódó igénye nagy mértékben elősegítette, hogy a magyarországi káptalani iskolák tananyagában is helyet kapjon bizonyos gyakorlati jogi oktatás 63 az oki >vélszerk'esztés oktatása kerüljön előtérbe, IV. Inoe pápa már 4254-ben amiatt panaszkodik, hogy a papok Magyarországon is flfészen "elhagytak a teológiai éa bölcsei:ü tanulmányokkal és a római jog tanulására adták maguktt Az 4279. évi budai zsinat viszont azt irta elő, hogy a íőespereseknek kánonjogi tanultsággal kel} rendelkezniük. Akiknek nínesen ilyen végzettségük, menjenek el három évig kfnonjogot tanulni. Valóban a XIII. század közepétől fogva a magyarországi diákvándorlás főcélja többé már nem Paris, hanem az európai jogi oktatás központiának tekinthető Bologna, majd Padua és Ferrara. 132