Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

KÜLFÖLDI" LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK J a k ó Zsigmond: A

Z QKL.avSUBÁSOK FEJLŐDÉSE ERDÉLYBEN A XIHXV. SZÁZADBAN (Documente privind istoria Rominiei. - introdueere Yol. I. . 169-278; U Bucuresti 4956.) BEVEZETŐ A.Román Népköztársaság -Akadémiája kiadásában megjelenő Documente privind Isíoria Rorainiei sorozat erdélyi köteteiben közöli anyag paleográfiai értékelései rendkívüli mértékben megnehezítette, hogy az okleveleknek csak igen kis része állott a maga eredetijében, tehát az oklevéladótól nyert külalakban, rendelkezésre. Hiszen a még. eddig .nyomtatásiján meg nem jelent oklevélszövegek egy része is csak íényképmásoiafcan. vagy pedig újkori íXVf-XYm, századi) másolatban volt részünkről tanulmányozható. A sorozatunkban közölt tekintélyes számú okleveles anyagnak tehát csak kis töredéke volt alkalmas az oklevelek külső ismertetőjeleinek, paleográfiai sajátosságainak a tanulmányozására. Ami tehát az eredeti gralfikai emlékanyagot illeti r sajátos munkakörülményeinek következtében '¥1 be kellett érnünk a kolozsvári levéltárakban található oklevelekkel, tehát a létező anyagnak kb. az 1/8-ávaI. Komoly gátolója, volt e kutatások elmélyítésének az is. hogy az összehasonlítás céljaira nem rendelkeztünk elegendő mennyiségben és kellő változatosságban kü> földi hasonmásgyüjíeményekkel. Ilyen körülmények között ennek a paleográfiai bevezetőnek -a megszerkesztésekor elsősorban az adott lehetőségekhez kellett szabnunk célkitűzéseinket Az eleve tisztázottnak látszotl hogy e soroknak elsősorban a latin oklevélírás fejlődésének hazai sajátosságaival kell foglalkozniuk, miután az általános latin paleográfia elemeinek az elsajátításához a román tudományosság G. I. And1 reescu munkájában megfelelő kézikönyvvei rendelkezik és e célra - középkori laün írásfejődós egysége köveikeziében - az idegennyelvü összefoglalások (M.Prou-A. de Boüard, Steffens, Thompson, stb. munkái) is jói felhasználhatók. Ugy véltük, az általános alapismereteket Ciróanyagok, írószerek, betüformák. stb-.) csak a legfoniosabbakra kell korlátoznunk, hogy így a bevezető tanulmány szűkreszabott keretei között minél föbb helyet nyerhessünk a romániai latin irásfejlődés elemzése számára. Eredetileg* a következő három nagy kérdéscsoport rajzolódott ki előttünk kutatási feladatként; 1. Hogyan alakult idők folyamán a romániai latin irásfejlődés és melyek az itíeni latin írások paleográfiai- sajátosságai; % Hogyan illeszkednek bele az itteni latin írások és általában a romániai laün irásfejlődés az egyetemes latin irásfejlődésbei 3. Melyek a laíin és a cyríll írás kapcsolatai, kölcsönhatásai az ország művelődésének fejlődésében? A lehetőségek'alapos számbavétele után azonban rendre le kellett mondanunk a második és harmadik pontban emiitett kérdéscsoport vizsgálatáról, minthogy ezek megoldásához a régebbi kutatás nem teremtette meg az előfeltételeket sem részleítanulmányok formájában, sem pedig a szükséges külföldi'bibliográfiai és hasonmásanyag tervszerű összegyűjtése által. Sőt. ugyanezér* a romániai laün oklevélírások sajátosságának a tanulmányozását is egyedül az erdélyi anyagra kellett leszűkítenünk. A tanulmány -- a román nyelven megjelent szöveghez képest némileg módosított géí a bukaresü Akadémiai Kiadó szíves engedélyével közöljük. - magyar szöve123