Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.
2. Állagn ak a fond azon részeit nevezzük, melyek a íondon belül részint íraítárüag. részint á fondképző valamely külön funkciója, s ennek megtelelő belső szervezete alapján élesen telismerhetően elkülönülnek. a) Á'hhoz, hogy a fondon belül állagról beszélhessünk, mindkét említett tényező megléte szükséges; irattáril.ag is külön kezelés nélkül nem lehet ugyan állagról szo, viszont ez önmagában még nem elég. Kell, hogy a fond irattárílag elkülönített része valóban á fondképző egy,, ugyanolyan éjesen elkülönített, esetleg a fondképző szervezetében is kifejezendő, funkciójának feleljen meg.iliag. lehet - az irattári különállás mint alaptétel előrebocsátásával - ugyanazon fondképző anyagából kigyűjtött, az ónos funkciót ellátó iraltípusok gyűjteménye is. (így beszélhetünk például Sopron vármegye alispáni fondjának elnöki, közigazgatási, kihágást, uüevéi stb. állagairól, Somogy vármegye leudáliskori közg-yülésí ioadjanak közgyűlési jegyzőkönyvek és közgyűlési iratok állagáról, Zala vármegye gyűjtemény jellegű urbariáhs Jondján belül az úrbéri tabellák, irtás összeírások, 9 pontok stb. gyűjteményes áll agairól. .Csongrád vármegye Közigazgatási Bizottsága fondjának az egyes albizottságok szerint tagolódó állagairól, a zalaegerszegi pénzügyiig azgatóság fondjának az egyenesadó, forgalmiadé, fogyasztási adó osztályok szerint tagoaódó állagairól, a gyulai főszoígabirói hivatai fondjának elnöki bizalmas, közigazgatási és kihágási állagairól és külön állagként kezelt nyilvántartásairól, a gyomai járásbíróság fondján belüli elnöki, polgári, büntető, pererfcivülí stb. állagókról, egy híteleshelyí fond statutoriale, testamenta. liíteralia instrumenta állagairól. Ha azonban valamely szervnél ugyanannak a funkciónak ellátása során keletkezett iratokat valamely csupán ügyvUeltechnikai ok roiytán pl. részben egy a. b, c. szerinti, részben pedig egy tárgyak szerint tagolt sorozatban őriztek, ezek a sorozatok mégsem külön-külön állagok, tekintettel arra, hogy a bennük kifejezendő funkció azonos volt). b) Tárgyi tagolású iratanyag esetében külön figyelemmel kell lenni az úgynevezett <kutfők»» • osztályok* stb. értékelésére. Ha valamely íondon beiül a kútfő a fondképző szervezetében is el- « különülésnek telel meg. külön állagként kezelendő. (ügy feudális vármegyei levéltár 40 osztályra felosztott közgyűlési fondjáoan a vármegye -' többnyire külön-külön szervei vagy tisztviselői áli-al vitt - ügyköreinek megfelelő egyes osztályok külön állagoknak tekinthetők. így tekinthetők ugyancsak külön-külön állagoknak például a közigazgatási bizottság albizottságai szerint kialakított irattári csoportok.) Ha azonban ugyanazon tagolás nélküli szervezet áltai létrehozott, csupán tartalmi jellegű csoportokról van szó, az ilyeneket nem tehet állagnak, tekinteni, tehát nem szükséges külön állagként való Jegyzékbevételük sem. Ákz alispáni közigazgatási iratok kútfőkre bontásával létrejött iratc'soportok tehát nem tekinthetők külön-külön áHagoknak, hiszen ugyanazon szerv azonos jellegű funkciójának ellátása során keletkezett, csupán tartalmi alapon utólag az irattárban széttagolt iratanyagról van szo.) c) Különös figyelemmel kell lenni az úgynevezett «külön'csomók* értékelésére is. Számos esetben találkozunk ugyanis levéltárainkban egy-két csomónyi ír alcsoportok kai. melyek többnyire valamely tárgyi jellegű címmel vannak megjelölve. Ezeket minden esetben gondos vizsgálat tárgyává kell tenni, mert többféle módon jöhettek létre s ettől függően leneí őket állagoknak tekinteni vagy mellőzni. Létrejöhettek ugyanis ugy. hogy , a) valamely nagyobb, szervesen iétrejött fondbóí bizonyos tárgyú, jellegű vagy természetű iratokat kiemeltek, s azokat mintegy gyűjteményként újból jelzetelve újra lajstromozták vagy pedig valamely fond képzése közben ilyen iratokat már eleve külön gyüjíöuek. (így jöttek létre például törvénykezési és közigazgatási iratok H. Jozselfeőri szétválasztásának eredményeképpen nem egy levéltárban a megyei sedria perenkívüli eljárási iratgyüjteményei. JSzeket (pl. donafiones regiae, plenipotentiaria requisiüones stb? a régi egységes ':r;:;-yülési iratsorozatból emelték ki. iratfajtánként csoportosították, s újra jelzeteitek majd lajstromozták okét ívd. a 2/a pontban a gyüjteményjeliegü állagokról elmondottakat). - De ig'y jöttek léire él az .alispáni fondokon belül a községi szabályrendeletek, az egyesületi alapszabályok gyűjteményes állagai is.) •112
