Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.

íi Á fondjegyzéknek az iratanyagot íondonként tagolva k&M fel sor ölni a, bizonyos * alább részletezendő esetekben azonban ki kell mutatnia a rondókat alkotó állagokat is. 4« f^ndngjc tekintjük a regisztraturát és a gyűjtemény!* azaz egyrészt azt a .levéltári anya* got amely valamely személy vagy szerv (vagy kivételesen nagymennyiségű iratot különlegesen differenciált szervezetben létrehozó szerv esetén annak valamely részlege) működése során szexv vesén keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt -'.r égisz iratura)-. * másrészt azt amelyik kü* lönböző személyek vagy szervek működése során keletkezett ugyan, de rend éltetésével ellentétben nem ezek regisztraturáiban maradi fenn,, hanem ezekből kiszakadt s 'valamely más személy vagy szerv valamely más célból gyűjtötte és foglalta össze azokat (gyűjtemény). a) k terjedelem semmiképpen nem befolyásolja azt, hogy valamely iratanyagot íondnak tekintünk e vagy sem. Ha a fentiekben megfogalmazott követelményeknek megfelel, néhány darab irat öszfszessége vagy akár egy kötet könyv is ugyanúgy külön fond mint egy másik, esetleg több száz csomó terjedelemben megmaradt iratanyag. (Ennek megfelelően beszélhetünk tehát az Országgyűlés felsőházának Hnaíárcl a Külügyminisztérium fondjáról, Körösnagyharsány község fond járói,, a körösnagyharsány! tanács fondjáról a kaposvári iparfelügyelő fondjáról, a zalaegerszegi pénzügjigazgaíőság fondjáról, a Belügyminisztérium győri főosztályának fondjáról. a battonyai községi hitelszövetkezei fondjáról a Hidroxigéngyár fondjáról.a soproni bencés gimnázium fondjáról a marcaltői községi elemi népiskola fondjáról, a gyomai járásbíróság fondjáról, a pécsi tábla fondjáról.. a kecskeméti oltáregyíet fondjáról, a sopf róni Kereskedelmi és Iparkamara rondjárol a celldömölki % sz igazoló Bizottság fondjáról. a Hitelbank fondjáról, a raonori Nemzeti Bizottság íondjárót a zirci apátság fondjáról, a bonyhádi ipartestület fondjáról. a budapesti asztaiosipartestület fondjáról, a váci káptalannak, mint hiieleshelynek fondjáról, a Gyömörey család fondjáról, a ceglédi Kossuth Lajos ts

v

£, fondjáról vagy f mint gyűjtemény jeliegü íondról * az Esztergomi Állami Levéltár térképgyűjteményéről stb. -* Változó fokú és jeliegü szervek és személyek igen változó mennyiségű iratanyaga ez, mégis mindegyik külön-külön íondképző szerv vagy személy terméke., így külön-külön fondként is kelí kezeint) M jegyzék elkészítése előtt tehát a levéltár anyagát gondosan felül kell vizsgálni. Ennek sarán különös tekintettel kell lenni egyrészt arra, amii a fondképzők megszűnésével kapcsolatban a fondók időbeli lezárásáról a e) pontban fogunk elmondani, * másrészt arra, nehogy valamely, eddig egyetlen fondként kezelt iratanyagban továbbra is több, különböző fondkópzők áiiaí létrehozott tehát külön-külön fondként tekintendő irategyüttes maradjon Különös Egyetemmel vizsgálandók meg ennek során az eddig valamely tárgyi jellegű cim alatt ismert iratcsoportok. Sok esetben ui az ilyen cimek alatt több önálló fond vagy más fondba beosztható íondrész húzódhat meg. Ezeknek megállapítása és külön fondként való jegyzékbevétele nem kelt hogy együttjárjon azonnali fizikai' elválasztásukkal is . ez magától érteíődőleg olyan méretű munka, mely nem egy helyűit több elköv vetkező év munkáját is igénybe fogja venni (Több levéltár őriz például iratokat ítél oszlatott egyesületek iratai* cim alatt összevonva, holott itt minden egyesület külön-külön fond és így külön is keli jegyzékeink Még akkor is igy kell eljárni., ha valamely egyesületnek csak egyetlen pénztárkönyve maradt fenn. - A* levéltárak többsége *0SZH iratok* címen együtt őrzi a megszüntetett volt községi hitelszövetkezet iratait Mivel ezek az íratok az OSZH kezén általában nem mentek keresztül olyan uj rendezésen, mely gyűjti mennyé formálta volna őket, hanem csak egyszerűen egymás mellé helyezve kötegeltették, -- a jegyzékelés során megáliapiíandók az egyes szövetkezetek nevel és ezek ennek megfelelően kü* lön-külön fondként jegyzékeiendők, - Ugyanígy több levéltár több község községi adófőkönyveit, vagy képviselőtestületi jegyzőkönyveit összevonva közös sorozatokban őrzi.. A jegyzékelés során, ha az elhelyezés rendjét nem változtatjuk is meg,. " az egyes községek képviselőtestületi jegyzóv könyveit vagy adófőkönyveit a megfelelő község fondjába illesztve jegyzókeljük, tehát ezt az áigyű> teményt megszüntetjük. ^ Vannak levéltárak, melyekben *-í848^49 évi iratok* vagy más hasonlód' men iratok vannak összefogva a szabadságharc korából, holott nem egy esetben megyei szervek 109