Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Degré Alajos: Egy "üres" családi levéltár történeti értéke / 103–106. o.

D 9 g r é Aí aj os EGY tÜRES* CSALÁDI L ELTÁR T ÖRT EDET! -jghTttKB 495&ben Maár-Ióth Lajos alattyáni, utóbb Jászberényi lakos birtokából egy zsáknyi össz«~ vissza dobált irat került be a Szolnoki Állami Levéltárba, melyet a Maár-Tóth család levéltárának tartottak, Az iratok rendkívül lezüllött állapotban voltak. Hosszabb ideig istállóban állottak, egyesek közülük teljssen elrothadtak vagy olvashatatlanná váltak, mások sárral, trágyával szennyezettek* Az iratok rendezésekor meglepetés érte a levéltárat, mert azok közül mindössze egy 4838. évi veszprémmegyei nemességigazoló levél, meg egy 4900-ból származó családi levél szólt a Már családról, mely ugy látszik csak a századforduló táján kezdte archaizálva irni a nevét (Scheícsik György: Jász~Nagykun*-Szo!nok vm. múltja és Jelene. Pécs 4935. Függelék 44. 1.). A többi iratok Tahy JG y ő r g y r e és örökőseire vonatkoztak. 4845-ben Pápay Mihály pesti ügyvéd 400 Ft-ért rendezte a családi levéltárat hozzá részletes jegyzéket és mutatót is készített , Második meglepetésül az szolgált, hogy a Pápay által készített jegyzékben Feltüntetett iratok túlnyomórésze hiányzik, viszont rengeteg olyan irat maradt mely jelzetet nem visel, és a Jegyzékbe sincs beiktatva. Ilyen a megmaradt iratok öthatod része. Azt már eddig is tudtuk, hogy a tekintélyes és ismert Tahy György halála után csak leányai maradtak, és a Tahy rokonság követelte a lányoktól a íiágat illető iratokat (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger 4906. 284. 1.), ezzel tán magya­rázhatjuk a Pápay által rendezett levéltár megcsonkulását Viszont az 4856-ban a jászberényi cs. kir, törvényszék által 4339. sz. alatt befejezett zálogváltási perben, melyet Andrejevics Károly in* ditott Tahy György ellen, és amely per Tahyról leányára Margitra szállt, a felperes ügyvédje Már Lajos volt Ez valószínűsíti hogyan kerültek az iratok Már Lajos leszármazóinak (Scheícsik i.m. 203. 1.) kezére. * y. • •'..''•' . Az iratok között alig van olyan, amely Tahy György elődeitől származna, és nagyon kevés, a Tahy György halála után keletkezett irat is. Épp csak annyi, hogy vázlatosan nyomon tudjuk kö­vetni a család anyagi bukását Az iratok túlnyomó része Tahy György^per irataiból, levelezéséből, feljegyzéseiből, fogalmazványaiból került ki. ; .< Látszólag tehát e családi levéltár üres és értéktelen, de nagyon érdekes képet nyuJt a múlt század eleji kisebb nemesi középbirtokosság egy eddig kevés figyelemre méltatott típusának életé­ről és magatartásáról. "; Tahy György, 4830ban, közvetlenül halála előtt 82 évesnek vallotta magát, tehát 4749 táján született Szerepelni az 4770-es években kezdett. 4829*ben, egy az inasa kötelezettségeiről szóló uta­sításban magát ^középszerű birtokú földesurának vallotta, megkapta a középbirtokos nemesek szo­kásos címét is, *több n?mes vármegye táblabírája* volt Fiatal korában egy ideig (4774-4786) Pest megye tiszteletbeli jegyzőjeként működött de azonkívül, hogy 4793-ban részt vett egy megyei küldött­ségben, mely a nádort üdvözölte semmiféle nyoma nincs közéleli szereplésének. Mondhatjuk tehát kizárólag családjának, gazdaságának goncTjaival foglalkozott Vagyoni helyzete nem* engedte meg nagyobb közéleti szerep vitelét Kisebb birtokrészei vol­tak Domaházán, Tergebecen, Recsken. Sírokon, de íő birtokának Alattyánt tekintette, ahol állandőan lakott is. Aíattyán a Jászság közepén fekvő, de akkor Heves-Külső Szolnok megyéhez tartozó falu volt melynek határa, 4935 ben 6248 kai holdat tett ki. (Scheícsik Lm. 388. 1.). Egy 4832-ben ké­szüli összeírás szerint melyet Tahy leánya. Flődnick Károiyné kórelmére Heves megye készitte* tett Alattyán háromnegyed része a csornai premontreiek jánoshidai uradalmához tartozott, csupán negyedrésze volt a recski örökösöké, akik között Tahy György dédanyja. Recski Katalin révén a Tanyák is helyet foglaltak, Tahy György alattyáni birtokának felét az osztálylevél szerint Franciska leánya (Flődnickné) kapta, és neki a fenti összeírás szerint volt egy fél-házhelyes jobbágya. 45 zsellére, 478 mérő alá való szántója és 54 hold kaszálója, valamint másfél lánc szőlője. Ezek alap­ján Tahy allodiális birtokait körülbelül 220 hold szántóra és 440 hold kaszálóra tehetjük. Ezen azon­403

Next

/
Thumbnails
Contents