Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Krizsán László: Mikrofilmezési tanulmányút a Német Szövetségi Köztársaságban / 97–102. o.

» eljárás, bár tökéletes útbaigazítást ad a kutatónak, mégsem szolgálhat követendő például, mert gyak ran ismétlődő üres verso-oldalak esetében a filmmel való pazarláshoz vezethet A paginálás után, melyet a referens levéltáros mellé beosztott inspectorok végeznek, egy munkalapot 'állítanak ki. ame lyen pontosan megjelölik a fényképezendő oldalakat Az irat vagy könyv munkalap kíséretében érke; zik a laboratóriumba, ahol a beérkezett anyagot iktatásszerü nyilvántartásba veszik. A munka elveszése után a fényképész rávezeti a munkalapra az általa végzett munkát a készíteti felvételek vagy nagyítások számát Számlázással nem foglalkozik. Mindezt a gazdasági hivatal látia el, ahová fényképezés után az anyagot és a kért munkát leadják. Innen szállítja vissza reponálásra az illető referens is. az iratokat Levéltár részére (filmtárnak) történő filmezésnél a legelső feladatnak az iratok rendjének felülvizsgálatát tartják, Miként mi a Magyar Országos Levéltárban, ugy német kollégáink is igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a filmezés abban a rendben történjék, ami az iratoknak őrzési rendszere. A rend helyreállítása után ** ha nem számozottan őrzik az iratokat «• pagínálják, s az iratok közé, vagy a kötetben elhelyezik azokat az utaW ábrákat amelyek a kutatónak a legteljesebb tájékoz* dást nyújtják. PL; a már emiitett «X» = üres oldal, f = töredék, stb. E jeleket a filmanyag elejére minden esetben lefényképezik, de kinagyítva is minden kutatónak kezébe adják. A filmtekercs a Hímezett anyag címével kezdődik. A következő felvételen az utaló ábrák, a negyediken az iratjegyzék, a£ ötödiken az indulás jele (Starl) áll. Ezután a hatodik fölvételen kezdődik a levéltári anyag. Egyegy állag végét «Endei felírással zárják le. Minden kötet vagy állag önálló sorszámot kap, ami a nyilvántartás alapjául szolgál. Az előhívott filmeket csupán a fényképész ellenőrzi. Levéltári képzettséget igénylő esetekbea laboratórium tudományos vezetésével megbízott levéltáros ellenőrzi a filmeket A íílmtári elhelye* zés és nyilvántartás a levéltárosok feladata* Az egyes darabok, mint pl, gyűjtemények, oklevelek vagy nem teljes terjedelemben fényképezett akták előkészítését sorszámozással végzik.! Az irat sorszámát Himre veszik, együtt a fényképezendő irattal, s a filmhez mellékelik az iratjegyzéket is, amely a sorszámozott iratok rendjei és mennyiségét tünteti fel. Ezt a jegyzéket amely egyébként a filmszalag negyedik 'elvéieién is megtoldható, kinagyítják vagy másolaü példányban helyezik el a íilmtári segédletek közé. ... ^ Az iratok filmezése « • A levéltári iratanyag filmezése, mint említettem, a Német Szövetségi Köztársaságban, magasabb technikai szinten történik, mint nálunk, A berendezés tökéletesebb volta és a fényképezésre hasznait nyersanyagokban fellelhető nagyobb váfaszték, természetszerűen .a filmfelvételek minőségi előnyére szolgál. A gépi berendezés lehetővé teszi, hogy a nagyalakú iratokat vagy térképeket is 24 x 36-os normálíiímre fényképezzék. Lemezt általában csak olyan esetben használnak, amikor annak alkalmazása végképp kikerülhetetlen. Az iratok fényképezése a legújabb nyugat német márkájú teljes önmib ködő <Kontofoi» (Voeste Ohg. Köln, von Verth S'tr, 18) íelvevőgéppel történik. £ íelvevőgépet (bővebb leírása az OL laboratóriumnak átadott prospektusban) 8 hideg neoncső világítással látták el, amely a megvilágításhoz és jó felvétel készítéséhez elengedhetetlenül szükséges kemény fényt szolgáltatja. Optikája. Xenár 4 : 6 fényerejű, szűkíthető, 7.5 cm gyújtótávolságú objektív, Szerkezeti elemei cserélhetők, tehát a gép életkora igen nagy. Perforált és períorálatlan filmet egyaránt lehet használni. Három képiormát készit. 46 x 23 mm, 23 x 32 mm és 24 x 36-os méretben, 6—30-íg terjedő kicsinyítésben. A felvevőasztal nagyságbeosztása az előírásos Din méreteknek felel,meg. Az optika mellé fotocellát építettek, melynek segítségével a film érzékenységét és a megvilágítás erősségét ismerve, a helyes megvilágítási idő automatikusan alkalmazható S géppel végzett munka során nem fordulhat elő, hogy a felvett irat egy része lemarad %képmezörőí meri ha ez megtörténik, egy figyelmeztető piros lámpa azonnal jelez, A megvilágítás időtartama történhet fotocella segítségével, vagy önkényes becslés alapján. A megvilágítás ideje szabályozható. Normál esetekben általában 6 másodperc egy felvétel expozíciós ideje. A film továbbítása- 2 másodperc. A felvevőasztal egyben a négyrészes, minden könyv és vastagabb akta fényképezésére alkalmas, legkorsze4 00 '*.'-.