Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - A Francia Nemzeti Levéltár Magyarország történetére vonatkozó anyaga / 91–94. o.

8. Lipót, - Követküldés, -1658. május (K 4335) * Ez utóbbiak mind címeres pecsétek. Az Állami Levéltárban őrzött szép magyarvonatkozásu darabok közül pecsétjeikkel együtt megemlitendők még : 4. Házassági szerződés Lajos, Franciaország királyának fia és Katalin, Lajos magyar király legidősebb lánya között, 4374. aug. 40. Itt a hivatalos okiratról van szó, amely nem azonos a fentebb már említett ratifikációval (J 458 No, 4) - Puy Simonnak, a magyar király követének pecsétje, őrtornyot ábrázol gótikus rózsaablakban. Zudar Péter Sziavon bán pecsétje, átlóval osztott hatszöget ábrázol virággal díszített sarkokkal - és végül István agrami püspök pecsétje, amely gótikus fülkében álló alakot ábrázol, szemből, koronásán, jobbkezében liliomos kormánypálcával, baljában keresztes birodalmi almával. t . 2. XII. Lajos és Lajos magyar király között megkötött örökös liga a törökök ellen, 4500. július 44. ( 432 No. 26) - Telegdi István, II. Ulászló magyar király tanácsosának címeres pecsétje. egy madarat karmaiban tartó sast ábrázol - Bácskai Miklós Nyitra megyei püspök címeres pecsétje, hármas éket ábrázol, sisakdiszén mitrával. (Püspöksüveggel) Természetesen még azokra a dobozokra is utalnunk kell, amelyek tartalma a Császárságra és Ausztriára, valamint Lengyelországra vonatkozik. így a már idézett J sorozatban (Trésor des Chartes) a J 640-től J 624-ig terjedő dobozokban, a Császárságra vonatkozó darabok között Magyarországra vonatkozó darabok is találhatók; közülük egyesek egészen a középkorig nyúlnak vissza. Legtöbbjük azonban a XVI. sz-ból való. Magyar dokumentumok találhatók még a J 472 és J 879 dobozok anyagában (az Anjou dinasztia magyarországi királyainak francia birtokai) és különböző, inkább kereskedelmi, mint diplomáciai iratok a J 4038 dobozban, A XVII. és XVIIL századot illetően íöleg a K sorozatra kell hivatkoznunk (Monuments historiques) (történeti emlékek) ; ennek K IX és KK VII alsorozatai különösképpen a diplomácia és a tárgyalások történetének vannak szentelve. Ezekben nagyjában jelentések (eredetiben, de főleg másolatban), követek hivatalbalépéséről szóló okmányok, a követek által kapott utasítások, leveleik (kiegészítői a Külügyminisztérium iratainak) és más, különféle diplomáciai dokumentumok találhatók. A magyar történelem szempontjából e dobozok közül legérdekesebb a K 4304-es. A diplomácia története gyakran függvénye lévén a gazdaságtörténetnek, a B III Külügyek sorozatban (Papiers des consulats) (konzulátusok iratai) fontos források találhatók-a XVIIL sz. belügyi és gazdasági történetére vonatkozólag. Ezek: jelentések, rajzok, kereskedelmi kapcsolatokra, vámokra, útépítésekre vonatkozó kimutatások II. József korából. Az emiitett iratok egészen a forradalom időszakáig terjednek és igen különbözőek keltezés szempontjából; még a XIX. SS. elejét is érintik. Magyarország és Franciaország között a kulturális kapcsolat nagyon szoros volt a középkorban, sőt utóbb is egészen a forradalomig. Könnyen meg lehetne találni magyar diákok nyomait a párisi egyetemen ; ehhez az M sorozatban (Université) (Egyetem), az M 73 Németországra vonatkozó dobozban (4263-4786), az M 70-es dobozban, valamint a különböző egyetemi karokra vonatkozó iratokat tartalmazó M 74 és 72 dobozokban (konzultációk, fegyelmi büntetések, hercegek levelei, 4436-4790) kellene kutatni. A fentebb idézett dokumentumok olyan tkörnyezeteU teremtenek, amelybe elhelyezhetők azok, akiknek nyomát 4479 és 4764 között (MM sorozat) az egyetemi jegyzékekben sikerül megtalálni; sajnos ezek az iratok meg vannak osztva az Állami Levéltár és a Sorbonne levéltára között. Az MM 244.-től MM 267-ig terjedő anyag teljes egészében átkutatandó. 3 Tegyük hozzá, hogy a II alsorozat a párisi egyetem könyvelési darabjait tartalmazza 4344től a XIII évig. valamint különböző kollégiumokra vonatkozó iratokat is magában foglal. Az eredeti szövegben tBacskó* áll. helyesen tBacskai*. (Ford.) 2