Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Hasznosné Szöllős Ilona: A levéltári anyag restaurálás-konzerválásának időszerű kérdéseiről / 86–90. o.
ségeit, azoknak műszaki berendezését és végül a konzerválóraüheiy-Iaboratórium felszerelését és dolgozóinak szakképzettségét, gyakorlottságát is számításba kell vennünk. Általában Olaszországban steril-bactericiddé preparált zselatint, Hollandiában-Belgiumban zappon alapú, Németországban-Ausztriában ceílon és ezüstpergamin papir, Amerikában celluloseacetat alapú anyagokat részesítenek előnyben. Hazai viszonylatban, hatéves konzervátori munkásságom alatt a gombás, mikrobás, papirfertözések elleni nipáginos és sterogenolos védekezést dolgoztam ki és alkalmaztam eredménnyel. A papir erősítése, sérülésvulkanizálása, ragasztása céljára a kezelendő anyag szerint módosuló, műanyag alapú acetonos oldat használatát vezettem be. A rongált, vagy egyes lapokból való lüzésmentes könyvkötés céljára hazai készletekben íellelhetö Mowilith, lágyító és töltőanyag összetételt dolgoztam ki. Részben ujitás, másrészt találmányi Tormában nyert elismerésük igazolja, hogy a külföldi gyakorlatban nem ismert, speciálisan a magyar vegyianyag készlet és alkalmazhatóság alapján jöttek létre. Használatukat a Képzőművészeti Gimnázium könyv-papir-bőr szakosztályának vezető restaurátortanara Fabro József vezette be és a Corvina Idegennyelvü Kiadóvállalat exportmunkáihoz, a Műegyetem Központi Könyvtára, Franklin-£gyetemWíyomdák, stb. veszik igénybe, mint hazai lehetőségét annak a korszerűsítésnek, melynek külföldi anyagaival nem rendelkezünk. Összegezésként megállapítható: a restaurálás szakemberei közül senki sem hiszi, hogy az általuk alkalmazott jelenlegi módszerek már az elképzelhető legjobb eljárások. A tömegmunka legelfogadottabb, müanyagbevonó módszerét kidolgozó V. J. Barrow szerint: iminél többet fog a tudomány megállapítani a romlott papírok összetételére vonatkozóan és minél több képlékeny bevonó hártyaként felhasználható ujabb anyagot állítanak elő. annál több lehetőség fog majd nyílni a restaurálási eljárások tökéletositésére,* Általános tájékoztatóul megemlítek itt néhányat a szakirodalom legelfogadottabb meg állapításai, tanácsai és problémafelvetései közül: Gallo a, : Patológia e Terápia del Libro c. müvében rámutat, hogy az optikai módszerek alkalmazása igen hasznos szolgálatokat tesz a papir mikrobás elváltozásainak korai diagnózisa terén is. Látszólag egészséges lapokon, ha ibolyántúli besugárzást kapnak, sárgás szinü fluoreszkáló foltok jelennek meg, amelyek még lappangási állapotban lévő mikrobatelepek jelenlétét árulják el. Ilyen esetekben célravezető folytatni a besugárzást, amelynek sterilizáló, baktériumölő hatása van^ - Ugyanő megállapítja, hogy - a bőrkötések romlásának oka nem annyira a bőrben jelenlévő káros anyagok, pl. kénsav, hanem inkább a védőanyagok hiánya. Védőanyagok az organikus savaknak vizben oldható sói. - Mint az Országos Levéltár jelenlegi helyzetében tanulságos eljárást olvashatjuk ugyanitt, hogy a tűzvésztől megmenekült pergamenkódexek lapjainál vagy egyéb hasonló állapotban lévő pergamen anyagnál a Könyvpatológiai Intézetben olyan fakarikákat használnak, amelyek kerületén kb, 5-5 cm távolságra hegedükulcsok vannak beszerelve; ezek segítségé vei hegedühurokat lehet fel- és lecsavarni, a hurok végén pedig rozsdamentes anyagból készült pofás csíptetők vannak. A pergamenlapot a kör közepére helyezzük és a csiptetöket a lapszéleken véges-végig felrakjuk ugy. hogy azokat a hurok a kulcsokkal sugármódra összekötik. Lassankint meghúzva a kulcsokat, a lapra enyhe és fokozatos feszítést gyakorlunk minden irányban, s ez arra kényszeríti a pergament, hogy kinyúljék és visszaszerezze eredeti külsejét és normális méretét, Blaas R,: a Mitteilungen d,öster„ Staatsarch, 1953. évi folyamában (Bd, 6.) irt cikke néhány gyakorlati s konkrété levéltári problémát vet fel: - A levéltári raktár levegőjének ideális hőfoka 18-20 C és relatíve légnedvessége 50 % legyen (70 %-on felül minden penészgombának alkalmas táptalaja a papir.) =- A jó tárolás feltételeit eleve biztosítani kell és csak ez után lehet ódahelyezni a már restaurált iratokat. Sérült, vagy értékesebb okmányokat fektetve, dobozokban kell tárolni. Savasán elváltozott iratok tömeges neutralizálása : gázalakú ammóniákkal, utána alapos szellőztetéssel kell, hogy történjék* SS